Megszületett Kogutowicz Károly térképész
2004. szeptember 13. 12:06
A világhírű geográfusnak és térképésznek, a magyar kartográfia megteremtőjének, Kogutowicz Manónak a fia volt. Apja alapította 1890-ben azt az intézetet, amely később Kogutowicz és Társa néven önállósult, majd 1901-ben Magyar Földrajzi Intézet Rt.-vé alakult át. A sokrétű tevékenységet kifejtő intézet nemzetközileg ismert térképkiadóvá vált. A cégalapító Kogutowicz Manó fiát is kartográfusnak taníttatta, aki apja halála után, 1908-ban átvette a Magyar Földrajzi Intézet Rt vezetését. Igyekezett a magyar térképészetet európai színvonalra emelni. Egy időre azt is elérte, hogy Teleki Pál, az akkor már neves politikus és földrajztudós elvállalja a részvénytársaság elnöki tisztét. A magyar kartográfia fejlődését azonban derékba törte az első világháború és a Monarchia ezt követő felbomlása, mert 1920 után új alapokra kellett helyezni a térképészetet. Ebben élenjáró szerepet játszott Kogutowicz Károly. 1922-ben kivált a Földrajzi Intézetből és az Állami Térképészeti Intézetnél szerkesztette atlaszait. Ő készítette az első, minden tekintetben magyar iskolai atlaszt. Az intézet a polgári célokra készült térképek kiadásának központjává vált. Térképészeti tevékenysége mellett, Kogutowicz pedagógusi munkásságával is kitűnt. Kezdetben a budapesti Erzsébet Nőiskola tanára volt, majd 1923-tól a szegedi egyetemen az általános és összehasonlító földrajz nyilvános rendes tanára, 1941-42-ben pedig az egyetem rektora volt. Legismertebb alkotásai: 1919-es katonai térképei, Magyarország néprajzi térképe (1928), a Dunántúl és Kisalföld (1932), valamint iskolai és kisatlaszai. 1944 végén Németországba távozott, ott is halt meg 1948. szeptember 6-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap