Interaktív dunai exodus a Ludwig Múzeumban

A dunai exodus címmel 1997-ben Forgács Péter egyórás dokumentumfilmet készített. E filmen alapul az az interaktív installáció, melyet a Los Angeles-i Getty Museum ösztöndíjasaként 2000 és 2002 között hozott létre. A Getty Museum után az installációt bemutatta a németországi ZKM, a barcelonai CCCB, a helsinki Kiasma és a berkeley-i Judah Magnes Museum is. Magyarországon először a Ludwig Múzeumban látható a mű, mely a nyáron az ulmi Donaufestre, majd Brüsszelbe utazik.

Forgács Péter műve a Shoát közvetlenül megelőző korszakkal foglalkozik. A tágabb értelemben vett Közép- és Dél Európát átfogó Duna folyóra fűződik fel két történet, mely a Duna-völgyi népek 1939-40-ben átélt drámáját eleveníti fel látványosan és történelmi hitelességgel.

A dunai exodus három különböző történetben meríti meg a látogatókat. Az egyik a kelet-európai zsidók menekülése a náci üldöztetés elől 1939-ben, amint megpróbálnak elérni egy Fekete-tengeri hajót, mely Palesztina biztonságába szállítja majd őket. A második történet 1940-ben zajlik, Beszarábia területeinek szovjet megszállása után. Emigráns német parasztok kénytelenek elhagyni választott otthonukat, hogy visszatérjenek a Harmadik Birodalom "biztonságába", azonban végül Lengyelországba telepítik őket. A két, ellentétes irányba tartó csoportot Andrásovits Nándor (1894-1958) hajóskapitány szállította a Dunán és amatőr filmesként dokumentálta is ezeket az utazásokat. A harmadik történet a kapitányról és a folyóról szól, melynek fodrozódó hullámai számos kultúrát és korszakot kötöttek össze Közép-Európa viharos története során.

Forgács Péter hatvan perces, díjnyertes "A dunai Exodus" című filmjéhez Andrásovits eredeti 8 milliméteres felvételeit használta fel, melyeket a kapitány özvegyétől kapott. A zsidók utazásáról szóló negyvenkilenc percnyi anyagot Varga János történész-levéltáros adományozta Forgácsnak.

Az installáció fő-termének teljes szélességében, öt, egymás mellé helyezett vetítővásznon pereg a film, melyet Szemző Tibor által a filmhez komponált zene kísér. A terem közepén egy úgynevezett érintés-érzékeny (touch-screen) monitoron választja ki egy-egy néző a 18 - egyenként 4-5 perces - epizódra komponált művet. A zsidó visszemlékezés, illetve a németek oldaltermében egymástól elkülönítve, számítógépek segítségével ismerkedhet meg a néző az utasok személyes történeteivel. Az Erzsébet Királyné utasainak naplói, interjúi, s memoárjai ismét érintés-érzékeny monitorokon jelennek meg, a néző által kiválasztott sorrendben.

A vetítőteremhez vezető úton kronológiákat, fényképeket, metszeteket látunk, melyek bevezetnek a történetbe és a történelmi összefüggésekbe. Kiemelt szerepet kapnak Marsigli gróf a 18. században kiadott hatalmas enciklopédiájának részletei a Dunáról. A kiállításhoz egy honlap is készült a C3 segítségével, ahol a látogató az installáció alapjául szolgáló teljes kutatási anyagban barangolhat.

A kiállítás megtekinthető: 2006. február 9 - március 19.