Gyulafehérvárott kimondják Erdély egyesülését Romániával

2004. szeptember 13. 12:06

1990. július 31-én a román képviselőház egyhangúlag megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében az ország nemzeti ünnepe ismét december 1-je, a polgári Románia kikiáltásának napja. A Gyulafehérvárott 1918. december 1-jén elfogadott határozatnak kettős szerepe volt: egyrészt kimondta Románia és Erdély egyesülését, másrészt pedig megvetette a polgári demokratikus Románia alapjait. A mai Románia területén az i.e. I. évezredben különböző trák népcsoportok (dákok, géták), az erdélyi részen az i. e. IV. században kelta törzsek telepedtek meg. Első virágkorát Burebista dák király (i.e. 60-45), második virágzását Decebal (i.sz. 86-106) uralkodása alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy részét meghódította és Dacia néven római provinciává szervezte. A rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok és gepidák uralták a területet. Ez utóbbiak hatalmát 567-ben az avar-longobárd szövetség döntötte meg, s a IX. század elejéig a hajdani Dacia nagy része az Avar Kaganátushoz, az Al-Duna vidéke a VII. század végétől a Dunai Bolgár Kánsághoz tartozott. Erdélyt a IX-X. században meghódították a magyarok, a Dunától délre pedig megjelentek az akkor még vlachoknak nevezett románok ősei. Az első román államalakulatok, a Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek a XIII-XIV. században jöttek létre. Rövid ideig tartó önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. Az 1859-ben létrejött Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége 1861 decemberében felvette a Románia nevet. 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét, 1881-1947 között királyság volt. 1918. december 1-jén Gyulafehérvárott kimondták Románia és Erdély egyesülését. Az ország területe hivatalosan 1920-ban a Magyarországtól elcsatolt Erdéllyel bővült. 1947 decemberében az uralkodó, Mihály király lemondatása után kikiáltották a Népköztársaságot, amely 1965-ben a Szocialista Köztársaság nevet vette fel. Az ország élén 1967-től 1989 decemberi kivégzéséig Nicolae Ceausescu kommunista pártvezér állt, aki sztálinista diktatúrát honosított meg. Az ország neve 1989. december 29-től Román Köztársaság, majd Románia lett.

Támogasd a szerkesztőségét!

1.000 Ft 9.000 Ft 19.000 Ft Egyéb

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE:

Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Az utolsó szó jogán négy órán át beszélt elítélése előtt a később felakasztott Szálasi
• Amikor keresőfények világították be Los Angeles egét, és a légvédelem a semmire tüzelt
• Harminc év pereskedés után a cseh államé marad az elkobzott opočnói vadászkastély
• Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
• Megrendítő, soha célba nem ért levelek kerültek elő egy második világháborús hajóroncsból
• Új taktikával védekeztek a japánok Ivo Dzsimán, ami hatalmas vérfürdőt eredményezett