2005 a régészet nagy éve volt

A Nemzeti Múzeumtól a Savaria mozaikig

Az ország nagyobb településein is történtek jelentősebb ásatások. A fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsője alatt megtalált (pontosabban ekkor nyilvánosságra hozott) barokk pince valódi szenzációt jelent.

Csontváz Óbudán

A Szent György tér ásatása újabb izgalmas eredményt hozott. A tér szélén, a Korona cukrászda mellett a régészek feltárták az első budavári zsinagóga maradványait. Az épület a nyugati kapu mellett állt, és a Képes Krónika egyik híradása is megemlékezik róla. 

Az óbudai Záhony utca is tartogatott meglepetéseket. Arany amulett, üvegből készült kancsó, római cipő és számos sír került elő egy ipari park területén. A Múlt-kort Lassányi Gábor régész értesítette, a helyszínen készült képek a galériában megtekinthetők. Lassányi később az [origo] csevegőszobájában beszélt hivatásáról és a Meroé-expedícióról.

Óbudához kapcsolódik az idei év talán legrövidebb leletmentése. A szentendrei HÉV felújítása során a régészeknek 16 órájuk volt, hogy az aquincumi polgárváros néhány épületét felmérjék. A munkálatokat este, reflektorfénynél végezték el. A Rudas-fürdő rekonstrukciója is izgalmas terep volt a régészek számára. Településnyomok jelezték a kelták jelenlétét. Sikerült feltárni továbbá az egykori török csorgókutakat. 

Az ókori Savaria és környéke is szép eredményeket "produkált". Szombathely Fő terén közművek cseréjét kezdték meg a nyáron, ami óhatatlan érintette a római emlékeket is. Ezek nem voltak ismeretlenek a kutatók előtt, mivel jelentős részüket már az 1960-as években megtalálták. A 2005-ös feltárások során újabb részletek bukkantak elő abból a nagy mozaikból, amely egykor egy 70-80 méter hosszú, oszlopokkal tagolt épület ékes dísze lehetett.  A Szombathely környéki ásatások újabb adalékokat szolgáltattak a rómaiak nagyszerű mérnöki tevékenységére.

Vízvezeték Bucsunál

Bucsu mellett Ilon Gábor vezetésével több éven át tárták fel az ókori vízvezetéket, amelyeket tégla és mészzúzalék keverékéből építették, a boltozat kőből készült. A vezeték úgy 28 km-es lehetett, és a Kőszegi-hegység forrásainak vizét gyűjtötte össze. Napi 345 ezer litert tudott eljuttatni Savariába. 

A 88-as út Sárvárt elkerülő szakaszán római út, őrtorony, útállomás és sírok kerültek a felszínre. Az útállomás három helyiséges volt, a padló kialakítását téglaborítással oldották meg. A temetőt több évszázadon keresztül használták, a holttesteteket elhamvasztották, illetve eltemették. A leggazdagabbak sajnos nem kerülték el a rablók figyelmét.

1. Autópálya-ásatások
2. A Nemzeti Múzeumtól a Savaria mozaikig
3. A Cella Septichora és a miskolci hőkezelő
4. Falu a tatárjárás korából és a zsadányi Attila