Debreceni diákok leideni peregrinációja a XVII.-XVIII. században

Leiden jelentősége a magyar diákok koraújkori peregrinációjában

Magyarországon 1635-ig a nagyszombati egyetem megnyitásáig nem volt szilárd alappal rendelkező egyetem, a nagyszombati is katolikus volt, ezért kényszerültek a protestáns diákok külföldi egyetemek látogatására. A magyar protestáns peregrináció fő irányát 1618-ig a harminc éves háború kitöréséig a német egyetemek jelentették: a wittenbergi egyetem, ahonnan azonban 1592 - ben egy fejedelmi rendelet kitiltotta a kálvinista diákokat -, a kálvinista heidelbergi egyetem, majd a harminc éves háború kitörését követően néhány évig a szintén kálvinista odera - frankfurti egyetem.

A magyar szakirodalom a Hollandiába irányuló magyar peregrináció legfőbb okaként a harminc éves háborút említi. Ritkán esik azonban szó arról, hogy Hollandiában a reformáció kálvini irányzata terjedt el, ugyanaz a reformációs irány, amely nálunk is a legnagyobb számban talált követőkre. A vallási azonosságot a két terület között azért is kell külön kiemelni, mert a Hollandiába látogató magyar peregrinusok jórészt teológusok voltak, akik az Egyesült Tartományok egyetemeinek pezsgő teológiai életébe maguk is szervesen kapcsolódtak be.

Németalföld északi tartományai sokáig nem rendelkeztek saját egyetemmel, kísérletek voltak arra - pl. Utrecht esetében, amely püspöki székhely volt a középkorban -, hogy egyetemet állítsanak fel. Az első északi tartomány, mely egyetemet kapott Holland volt: Leiden városának a nyolcvan éves háborúban tanúsított hűségéért és kitartásáért jutalmul Orániai Vilmos herceg ígéretet tett egy egyetem felállítására. Erre már csak azért is szükség volt, mert a háború következtében az északi tartományok diákjai nem, vagy csak nehezen tudták elérni - az egyébként is katolikus - leuveni egyetemet. A város vezetőségével történt gyors egyeztetések után - a polgármester és a magisztrátus tagjai ugyanis kiváló üzleti vállalkozásnak gondolták az egyetemet - 1575. február 8-án megnyitotta kapuit a leideni egyetem a fehér apácák egykori kolostorában.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért éppen egyik vagy másik holland egyetemet választották a külföldi peregrinációban résztvevő magyar és erdélyi diákok. A külföldi egyetemlátogatás célja mindig az volt, hogy egy-egy diák a peregrinációra szánt évek során minél több egyetemet keressen fel, ezáltal nyerjen minél szélesebb körű tudományos ismereteket, valamint személyes kapcsolatokat alakíthasson ki a nyugat-európai református testvéregyházak teológusaival. Vonzerőt jelenthetett, ha egy egyetem sok híres professzort tudott meghívni: ez volt a leideni egyetem alapvető vonzereje, de Leiden városa drága volt általában a magyar diákoknak - látni fogjuk, hogy kevesebb támogatást is biztosított a magyaroknak, ezért a sokkal olcsóbb Franeker, és a XVIII. századtól több ösztöndíjat biztosító Utrecht nagyobb népszerűségnek örvendett a magyarok körében, mint Leiden.

1. A peregrináció személyi, felsőbb hatósági és anyagi feltételei
2. Leiden jelentősége a magyar diákok koraújkori peregrinációjában
3. A peregrináció személyi feltételei
4. Felsőbb hatósági rendelkezések a külföldi akadémiák látogatásáról
5. Passzusok és engedélyek
6. A peregrináció pénzügyi háttere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

• Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Főszerkesztői köszöntő
• Pillantás a szoknya alá
• A karibi vudu mészáros
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem”
• "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
• Magyar filmek vörös szőnyegen
• A fekete halál bosszúja
• Hét zsarnok kivégzése