2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Tutanhamon rajongott a vörösborért

2005. november 2. 13:16

Spanyol tudósok a londoni British Museumban végzett kutatások során jutottak arra a felismerésre, hogy Tutanhamon egyiptomi fáraó nyilvánvalóan szerette a vörösbort.

Tutanhamon vörösbort ivott
Tutanhamon sírjának titkai
Új otthon épül Tutanhamonnak
Rekonstruálták Tutanhamon arcát
Tutanhamon nem erőszakos halállal halt meg
Világkörüli turnéra indult Tutanhamon
Ki ölte meg Tutanhamont?
Az angolok részegen fogadták normann hódítóikat 1066-ban
9000 éves sör kínai recept alapján
A fáraók söre japán kivitelezésben
Több, mint egy éven keresztül vizsgálták a régészek a londoni British Museumban és a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött korsók belső tartalmának maradványait, mindeddig ugyanis nem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni, hogy a fehér- vagy a vörösbor lehetett a fáraó kedvelt itala. (A kutatók a British Museum tulajdonát képező három és a kairói Egyiptomi Múzeumban található ugyancsak három korsót vizsgáltak meg.) A folyadék az évezredek során ugyanis teljesen kiszáradt és színét vesztette. A falfestményeken ábrázolt vörös, illetve lila színű bogyók pedig utalhattak szőlőszemekre is, de akár gránátalmára is, amelyből talán másfajta italt készíthettek a Nílus-vidék ókori lakói.

A spanyol kutatóknak elsőként sikerült kimutatniuk egy Tutanhamon sírjában talált boroskancsó-darabon a vörösbor színét. A barcelonai egyetem tudósai ugyanis új módszerrel vizsgálták meg az 1922. november 4-én, Carter által feltárt királysírban fellelt cserepet. Maria Rosa Guasch-Jane, a csoport vezetője olyan új módszert dolgozott ki, amelynek segítségével a korsók belső felszínéről lekapart maradványokról egy különleges kémiai eljárás keretében kimutatták a kizárólag a vörösborra jellemző savat. Először is borsav nyomait találták meg rajta, azután pedig azt az anyagot, amely az idő múlásával a vörösbornak színt adó sötét vörös anthocyan festékanyagból keletkezik, a syringa-savat.

Az i.e. 1352-ben elhunyt fáraó számára minden adott volt a boldog túlvilági élethez. A sírja mellé tett használati tárgyak és jellegzetes egyiptomi élelmiszerek biztosították számára, hogy halála után se kelljen semmiben hiányt szenvednie. "Az egyiptomiak azt akarták, hogy a halottnak minden olyan étele és tárgya meglegyen, amelyekkel életében is rendelkezett" - olvasható Guasch-Jane nyilatkozata a BBC honlapján. A korabeli egyiptomi társadalomban a bort a társadalom felső rétegeinek és a királyoknak tartották fenn, és a boroskancsó gyakran szerepelt a halottak mellé a sírba helyezett tárgyak között. A kancsókon feltüntették az évjáratot, a bor készítéséhez felhasznált szőlő származási helyét és még a borász nevét is. 

A rejtély tehát megoldódott, s nyilvánvalóvá vált, hogy az ősi Egyiptomban luxuscikknek számító vörösbor Tutanhamon idejében sem kerülte el a királyi palotát. A spanyol tudósok pedig a most kidolgozott módszert akarják alkalmazni más régészeti leleteknél is, hogy ezáltal  tudjanak meg többet az ókori borfajtákról.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár