2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Meghalt Rosa Parks amerikai polgárjogi harcos

2005. október 26. 11:00

Kilencvenkét éves korában hétfőn Detroitban meghalt Rosa Parks, az afro-amerikai polgárjogi mozgalom hőse.

Letartóztatásakor
Rosa Parks, lánykori nevén Rosa Louise McCauley, egyike volt az első fekete bőrű amerikaiaknak, akik az 1950-es években a még mindig az Elfújta a szél világában élő déli államokban nyíltan szembeszálltak a rabszolgaság eltörlése ellenére fenntartott faji elkülönítéssel. Az alabamai varrónő neve 1955 decemberében vált ismertté, amikor Montgomeryben nem volt hajlandó átadni kifizetett helyét egy autóbuszon egy fehér embernek. "Elegem van abból, hogy másodrendű állampolgárként kezelnek" - közölte az őt felszólító sofőrrel, aki erre rendőrt hívott. Letartóztatták, majd 14 dolláros pénzbüntetésre ítélték. Nem ő volt az első, aki így járt Alabamában, de Rosa, aki már évek óta tagja volt férjével együtt a szegregációs törvények elleni, a Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Előrelépéséért nevű mozgalomnak, nem hagyta annyiban a dolgot. Ügye nyomán polgári engedetlenségi mozgalom kezdődött: 381 napon át a helyi feketék bojkottálták az autóbusz-hálózatot, gyalog mentek munkába, iskolába.

Ez volt az első, Amerika-szerte nagy visszhangot kiváltó erőszakmentes polgárjogi mozgalom, amelyet a későbbi Nobel-békedíjas lelkész, a Mahatma Gandhi tanításait az evangéliumokkal közös nevezőre hozó Martin Luther King vezetett. Az ő harcuk nyomán előbb 1957-ben az amerikai legfelsőbb bíróság döntött a montgomeryi tömegközlekedési eszközökön alkalmazott faji elkülönítés eltörléséről. Ez volt az első lépés azon az úton, amely végül elvezetett ahhoz a két, 1964-ben, illetve 1968-ban hozott polgárjogi törvényhez, amelyek biztosították az egyesült államokbeli feketék teljes körű jogi egyenjogúságát.

Forrás: EPA
Kitüntetésekor
Rosa Parks, aki 1957-ben férjével, Raymonddal Detroitba költözött, miután Alabamában elvesztette munkáját és több életveszélyes fenyegetést is kapott, később is mindig elutasította az erőszakot. Arra biztatta a fiatalokat, hogy a diszkrimináció ellen a törvény adta keretek között tiltakozzanak, mert csak így tudják kivívni ellenfeleik tiszteletét.

A veterán polgárjogi harcos 1996-ban megkapta Bill Clinton akkori elnöktől a Szabadság Érdemérmet, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. Az elnök később megemlékezett Rosa Parksról egy, az Unió helyzetéről mondott beszédében is, mint a déli szegregáció elleni harc elindítójáról. 1999-ben megkapta az amerikai Kongresszus aranyérmét is. A kitüntetésre tett ajánlásában az amerikai szenátus "az amerikai szabadság élő ikonjának nevezte" őt.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár