Az érettségi vizsga hőskora
2005. szeptember 26. 23:12
Alig több mint 100 évvel ezelőtt persze egészen más kérdés állt az újságcikkek, politikai viták kereszttüzében: nevezetesen az, hogy tehetnek-e érettségi vizsgát a lányok.
A lányok alapszintű iskoláztatásáról először az I. és II. Ratio Educationis rendelkezett, majd 1845-ben az elemi tanodákról szóló helytartótanácsi rendelet. 1868-ban az Eötvös József-féle népoktatási törvényben rájuk nézve is kimondták a tankötelezettséget, a 6 és 12 éves koruk közötti időszakra nézve. A nevelésükről vallott elvek azonban csak nehezen változtak.
Már 1868 előtt is számos gondolkodó - politikus, író, filozófus, pedagógus és iskolaszervező - foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az új idők átformálódó társadalmában hogyan kell átalakítani, megreformálni a leánynevelés tartalmát és módszereit; milyen mértékben és egyáltalán miért kell tágabb teret nyitni a leányok képzésének.
Sokan vizsgálták az elérendő célokat, azt, hogy mire is kell felkészíteni a XIX. század megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyai között a lányokat. A számos - már a reformkortól nyíló - iskola, leánynevelő intézet, később a tanítóképzők is gyakorta nők (például Zirzen Janka, Teleki Blanka, Karacs Teréz és mások) irányítása alatt álltak, és élvezték a legjelentősebb politikusok (Kossuth Lajos, Eötvös József) eszmei támogatását. Sok iskolát működtettek - a század folyamán mindvégig - a különböző szerzetesrendek is.
Az abszolutizmus éveiben továbbra is fontosak maradtak a leánynevelés korábban kiemelt céljai, értékei, bár a lehetőségek - az intézményes nevelést illetően - szűkültek. A vallásos, családcentrikus, háztartását vezetni tudó nő felnevelése volt a legfőbb cél, természetesen párosítva a honleányi kötelességek és érzelmek kialakításával, mely ezekben az években különös fontosságot kapott.
A cikk teljes terjedelmében a 2005. évfolyam októberi számában olvasható!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap