Megállapodást írnak alá a palesztin autonómia kiterjesztéséről
2004. szeptember 13. 12:06
1995. szeptember 28-án Washingtonban aláírák a palesztin autonómia ciszjordániai kiterjesztésére vonatkozó megállapodást.
A Fehér Házban Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője - Bill Clinton amerikai elnök és több más magasrangú külföldi államférfi jelenlétében - írta alá a megállapodást. Ennek értelmében az aláírást követően hat hónap alatt lebonyolítják az izraeli csapatkivonás első szakaszát. Az izraeli erőket Ciszjordánia hét városából: Dzseninből, Nabluszból, Tulkarmból, Kalkilijjából, Ramallahból, Betlehemből és Hebron egy részéből, valamint 450 faluból kivonják. A csapatkivonást - 20 napon belül - nemzetközi megfigyelők jelenlétével megtartott választás követi, amelyen Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem polgárai 82 tagot küldenek az ún. Autonómiatanácsba. Ez a tanács 1999 májusáig - az autonómia ideiglenes szakaszának lejártáig működik és Ciszjordánia, valamint a Gáza-övezet irányításának legtöbb részletéért felel. Az izraeli csapatok azonban továbbra is folytatják a ciszjordániai zsidó települések felügyeletét. Jeruzsálem, a zsidó telepesek és a palesztin menekültek kérdésének megoldását későbbre halasztották. 1995. október 10-én az izraeli hatóságok a Jordán nyugati partján megkezdték a közigazgatás átadását a palesztinoknak. Miután november 4-én Jichak Rabint meggyilkolták, az új miniszterelnök a keményvonalas Bejamin Netanjahu lett, aki alatt a békefolyamat lelassult. 1997. január 15-én megállapodást írtak alá a palesztin autonómia kiterjesztéséről Hebron városára, illetve az izraeli csapatkivonásról. 1998. júliusban megállapodnak az akkor 16 hónapja szünetelő békefolyamat újjáélesztéséről. 2000 márciusában a palesztinok már a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek 40 százalékát tartották teljes egészében vagy részben ellenőrzésük alatt. 2000. szeptember végén összecsapások robbantak ki Jeruzsálemben, megkezdődött a második palesztin intifáda, ezért Ehud Barak izraeli miniszterelnök október 22-én felfüggesztette az izraeli-palesztin békefolyamatot. Ezután két éves szünet következett, majd 2003. júniusban elvi megállapodás született az izraeli csapatok Gázai övezetből és a ciszjordániai Betlehemből történő kivonásáról. Az izraeli hadsereg 29-én megkezdte a kivonulást a Gázai-övezetből. Innen a végleges kivonulás 2005. augusztus-szeptemberben megtörtént.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.