Aláírják a háromhatalmi egyezményt

2004. szeptember 13. 12:06

1940. szeptember 27-én Berlinben aláírták a Németország, Olaszország és Japán közötti ún. `háromhatalmi szerződést`.
Előzményként Németország és Olaszország 1936. október 25-én írta alá az ún. antikomintern paktumot, s ezzel létre jött a Berlin-Róma tengely, amely sokoldalú együttműködést jelentett a két állam között. 1940 szeptemberében napirendre került a két tengelyhatalom és Japán kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Japán figyelmét a Kínával szemben elszenvedett kudarcai a nagyhatalmak távol-keleti gyarmatai felé fordította. Anglia és Franciaország meggyengülése kedvezett nekik, az USA azonban ellenállt a japán expanziónak. 1940. szeptember 27-én Berlinben Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter, valamint Kurusu japán nagykövet aláírták a Németország, Olaszország és Japán közötti ún. "háromhatalmi szerződést". A megállapodás szerint a három ország politikailag, gazdaságilag és katonailag együttműködött, támogatta egymást, "ha az aláíró felek egyikét támadás éri egy olyan ország részéről, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban." A felek kihagyták a dokumentumból a Szovjetunióhoz fűződő viszonyukat, együttműködésük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen irányult. Német- és Olaszország Európában alakított ki "új rendet", Japán pedig helyzetének megerősítésére törekedett a Csendes- és Indiai-óceán térségében. Hitler koncepciója szerint egy erős Japán lekötheti az Egyesült Államokat, s az nem fog beavatkozni az európai háborúba. A japánok viszont ki akarták várni, míg az USA az európai hadszíntereken köti le magát, s azutánra tervezték a támadást. Roosevelt szívesen kiegyezett volna a Távol-Keleten, ehhez azonban elvárta volna, hogy Japán kivonuljon a kínai területekről. Patthelyzet alakult ki, amelyet csak a japánok 1941. decemberi, Pearl Harbor-i támadása borított fel. A kelet-európai kisállamok - Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia - élén akkor már németbarát vezetés állt, ezért lelkesen csatlakoztak az egyezményhez. Magyarország november 20-án írta alá a dokumentumot. A három állam a megállapodás katonai részét 1942. január 18-án írta alá, amelyben egyeztették a katonai együttműködés kérdéseit.

Támogasd a szerkesztőségét!

1.000 Ft 9.000 Ft 19.000 Ft Egyéb

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE:

Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
• Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
• Elhunyt Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász
• Összetört álmok Antwerpenben: az I. világháború után megrendezett csonka olimpia
• Az őrjöngő versenyigazgató és a sztereotípiák sem állhattak az első női maratonfutó útjába
• Játék(os)ok nélkül – Fantomolimpiák, csonka versenyek és megcsonkított karrierek
• Francia királyok hobbijából angol urak szórakozásává vált az évszázadok alatt a tenisz
• A nehézségekkel küzdő Athén helyett Budapest is vállalta volna az első újkori olimpia rendezését
• Elsőként hívta Puskás Ferencet „Öcsinek” a legendás gólvágó, Zsengellér Gyula