Kossuth Lajos egykori hajléka ma üresen áll

Kalandos letartóztatás

Maga az épület egészen pontosan az egykori Istenszeme vendégfogadó. Mára azonban már többször átalakították. Itt állt egykoron Johann Karl Von Stettner udvari tanácsos, és főhadbiztos majorja. Ő lehetett az egyik első zugligeti földtulajdonos. A több mint 100 holdas erdő-, és rétbirtokának határkövei 1724-es évszámmal, és J. St. Monogrammal több helyen ma is láthatók. A majorságban már az 1760-as évektől vendégfogadó működött, amelyet Isten Szeméhez (zum Auge Gottes) címzett fogadónak neveztek el. A fogadó nevét a házat körülvevő hatalmas parkban található tóról, az Istenszeme-tóról kapta. A tó vizét eleinte az alatta lévő Istenszeme forrás biztosította. Miután a tó apadni kezdett, a Disznófő forrás túlfolyó vizét vezették bele egy csővezetéken. Ugyanez a vezeték látta el a fogadót is vízzel.

A XIX. század első negyedében a vendégfogadó már kedvelt pihenőhelynek számított. Ennek köszönhetően vált a magyar történelem nevezetes helyszínévé: itt tartóztatták le Kossuth Lajost az 1837. május 4-ről 5-re virradó éjszakán. Kossuthnak 1837-ben orvosa hegyi pihenést javasolt, így gyógyulást keresve családjával néhány hétre az Istenszeme fogadóba költözött. A hely egyike volt az első mai értelemben vett hegyvidéki üdülőknek, ahol szállás és étkezés mellett csodálatos sétákat lehetett tenni a környék akkor még vadakkal teli rengetegében.

Kossuth ekkorra már szálka volt a hatalom szemében. Még az 1832-36-os országgyűlés elején, 1832. December 17-én elindította az Országgyűlési Tudósításokat, amely felrázta az országgyűlési események iránt érdeklődőket. A bécsi hatalom erre 1833-ban elkoboztatta 1833-ban a litográfiai gépet, melyen a sokszorosítás folyt. Azt végül megengedték, hogy magánlevél formájában kézzel sokszorosítsák, ezt az országgyűlési ifjúság végezte. Kossuth azonban Pestre költözve némi nehézségek árán (Pest vármegye alispánja azonnal betiltotta) 1836. Július 1-jén megindította új lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat. Ezt a bécsi udvar már nem tűrhette, 1837. Május 4-én megérkezett a budavári börtönbe a császár parancsa. A vádirat el is készült, a hadműveletet pedig zseniálisan megszervezték: nem a turisták által kedvelt városmajori és zugligeti úton közelítették meg a fogadót, hanem a Pozsonyi-hegy felől egy nagy kanyarulattal, az erdőben szétoszolva. A műveletben Eötvös József királyi fiscus vezetésével és Thurn József kapitány vezetésével egy strázsamester, és 48 gránátos vett részt. Mindezen eseményeket Toldy Ferenc irodalomtörténész örökítette meg beszámolójában, ugyanis szemtanúja volt az eseményeknek. Kossuthot ezután három évi börtönre ítélték.

1. Kalandos letartóztatás
2. Villa-szanatórium-gyermekotthon