Conté, Nicolas-Jacques

1755. augusztus 4-én született a normandiai Aunou-Sur-Orne-ban, Sées mellett. 14 éves korától portréfestő volt és ebből remekül megélt, de erősen érdeklődött a gépek és gyártási eljárások iránt is. Újító tehetsége a francia forradalom alatt bontakozott ki: 1790-ben - mivel az angol grafitszállítás leállt - létrehozta a korszerű grafitceruzát. A középkorban ólmot, ónt és ezüstöt használtak írásra, az első grafitceruzát 1662-ben a nürnbergi Friedrich Städler találta fel, ám ő tiszta grafitot alkalmazott, míg Conté az osztrák Joseph Hardtmuth-tal rájött, hogy a grafitot agyaggal keverve nemcsak jobb minőségű, karcolás nélkül író eszköz készíthető, de keverési arányuk révén a ceruzák különböző keménységben állíthatóak elő. A ceruzabél két fél fahenger közé ragasztása a hegyezést is lehetővé tette.

Részt vett a léggömbök katonai alkalmazásában is. A találmányt először információk továbbítására próbálták felhasználni, ám Guyton de Morveau kémikus memorandumban javasolta a Konventnek helyhez kötött léggömbök katonai alkalmazását: "Köteleken felengedett léggömbök kosarából a magasba emelt katonai őrszemek könnyűszerrel kifürkészhetik az ellenség erődítési vonalait, felvonulását, manővereinek irányát" - írta. (A műszaki újításokat már akkor is főleg a hadsereg alkalmazta.) Az elképzeléseket a Konvent megbízottjai azzal hagyták jóvá, hogy a léggömbök töltéséhez szükséges hidrogén előállításához kénsavat nem szabad felhasználni, mert erre a puskaporgyártásnál van szükség. Az első alakulat szervezésével Contét és Coutelle-t bízták meg. Coutelle a meudoni kastély parkjában katonai balloniskolát hozott létre, s 1794 elejére készült el első "két személy levegőbe emelésére alkalmas katonai léggömbjük". A ballont izzó vas és víz segítségével előállított hidrogénnel töltötték fel, 12 óra alatt.

A sikeres próbák után Coutelle megszervezte az első francia katonai léggömbszázadot, mely az Entreprenant nevű léggömbből, és 100 fő személyzetből állt. 1794. nyarán a századot Mauberge város védelméhez vezényelték. A léggömböt két kötéllel engedték fel, kosarában Coutelle egy francia tábornokkal figyelte az osztrákokat, s a kapcsolatot zászlójelekkel tartotta a földi személyzettel. A gömb helyét a kötéltartó katonák mozgása változtatta, a megfigyeléseket homokzsákban dobták le.

A léggömb megjelenésekor az osztrákok úgy meglepődtek, hogy leálltak az ostrom előkészületeivel, csak bámulták a furcsa alkotmányt. Végül ágyúval lőttek rá, de egy lövés sem talált, Coutelle fent lerajzolta az osztrák ütegek helyét, ezek egy részét másnap a francia tüzérség elhallgattatta. A siker nyomán három új ballonszázadot állítottak fel, a frontok felett megjelent az Hercule, az Intrepide s a Celeste is. Conté egy léghajós egység parancsnoka s a németalföldi léghajózási intézet igazgatója lett.

A világ első légi bombázását is a francia léggömbszolgálat végezte, 1798. szeptemberében a párizsi Mars mezőn, egy fa makett-várat gyújtottak fel így. A forradalom alatt a francia katonai ballon-megfigyelő szolgálat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bonaparte 1798-99-es egyiptomi hadjáratában Conté a `légierő` irányítójaként vett részt. A művészeket megihlették Egyiptom csodái, Denon báró, Dutertre és Conté is lerajzolták a piramisokat.

A Conté-kréta mai megfelelője

Az 1799 júliusi abukiri vereség s a kairói felkelés során a franciák felszerelésének jó része odaveszett. Conté elemében volt, s minden műszaki leleményét bevetve, gépeket és szerszámokat készített a kenyér-, ruha-, fegyver- és lőszerellátáshoz. Sebészeti műszereket is rögtönzött, azt mondták, minden szükségest elő tud állítani - megtervezte és elkészítette a mintadarabokat, megszervezte s folyamatosan ellenőrizte a gyártást. Bonaparte ezt mondta róla: "Ha a tudomány és a művészet minden ága veszendőbe menne, akkor sincs nagy baj, mert ez az ördöngös Conté újra feltalálna mindent." Coutelle-t azonban nem szívelte Bonaparte és egyiptomi hadjáratáról hazatérve, már első konzulként bezáratta a meudoni léggömb-iskolát, munkatársait áthelyezte a műszaki alakulatokhoz. A gyors manőverekhez szokott hadvezér vélhetően sokallta a feltöltési időt s nehézkesnek tartotta a léggömbök és tartozékaik szállítását.

Conté 1802-ben tért haza, ekkor megbízták egy Egyiptomról szóló mű megszerkesztésével, amelyhez a munka meggyorsítása céljából egy metszetkészítő gépet is konstruált. A kiadvány azonban korai, 1805. december 6-ai párizsi halála miatt befejezetlen maradt.

A róla elnevezett Conté-kréta nevű rajzszerszám különlegesen kemény grafit-agyag keverékből készült, fekete, barna és vörös ("rötli") színben a 19. században volt népszerű, de ma is használják. A Conté-krétával vagy műkrétával sűrűbb, szemcsésebb vonalakat lehet rajzolni. A tónus mélységeit eldörzsöléssel vagy vonalvastagítással jobban ki tudja fejezni, mint a keményebb ceruza, ezért foleg tónus- és faktúratanulmányokhoz alkalmas. Különbözo keménységben állítják elo, a krétarajzokat fixálni is kell.

(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)