2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

70 éves a dalai láma

2005. július 6. 10:45

Július 6-án hetvenéves Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet legfőbb vallási és világi vezetője.

Tendzin Gyaco 1935. július 6-án született Taksterben, Tibet Amdo tartományában földműves családban, Lhamo Dhondrub néven. Két és fél éves volt, amikor az országot járó buddhista szerzetesek felismerték benne Avalókitésvara bóddhiszattva földi alakját. (A dalai lámák öröklési rendje szerint feltételezik, hogy minden dalai láma halála után egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.) A gyermeket Lhászába vitték, ahol 1940. február 22-én lépett az "Oroszlán trónra", és hivatalosan a tibeti buddhisták vezetője, a "Hó királyságának" uralkodója lett. Az ifjú láma a 13 emeletes, ezer szobás Potala palotában, a dalai lámák rezidenciáján élt, s míg az uralkodásra készülve három szerzetesi egyetemet is elvégzett, a hatalmat 1950. november 17-éig régens gyakorolta.

A kínaiak éppen 1950-ben támadták meg az országot: a "felszabadított" Tibetet katonai körzetnek nyilvánították. A dalai láma 1951-ben 17 pontból álló szerződést kényszerült aláírni "Tibet tartomány visszatéréséről" a "Nagy Hazába, a Kínai Népköztársaságba". A kínaiak hozzáláttak a hagyományos társadalom lerombolásához, a kolostorok és a szerzetesség felszámolásához. A dalai lámát azért több jelképes politikai tisztségbe is kinevezték: a Kínai Buddhista Szövetség tiszteletbeli elnöke, az Országos Népi Gyűlés (parlament) tagja, a Tibet autonómiáját előkészítő bizottság elnöke volt. A tibetiek elégedetlensége 1959 márciusában - tibeti időszámítás szerint 2086-ban - fegyveres lázadásba torkollott, amelyet Peking kegyetlenül levert: a harcoknak és az utána következő vérfürdőnek tízezer áldozata volt. Nyolcvanezren, köztük a dalai láma, külföldre menekültek.

Tibetbe 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem engedtek be, a vallásgyakorlást megtiltották, a 6000 templom és kolostor közül csak 26 maradt épen, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárak nagy részét elégették. Bár a helyzet idővel javult, a kínaiak továbbra sem akarnak hallani Tibet teljes autonómiájáról.

1959. március 17-én az összecsapásokban vérhast kapott dalai láma, a "Vágyakat Beteljesítő Drágakő" Indiába menekült, s azóta is száműzetésben él. Előbb Musszoriban telepedett le, majd 1960-ban átköltözött a pakisztáni határ közelében fekvő hegyi településre, Dharamszalába. Az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg neki a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. A dalai láma ennek ellenére kormányt alakított, majd 1963-ban kihirdette az ország új alkotmányát, amely deklarálta Tibet függetlenségét.

Küldöttsége csak 1979-ben, húsz év elteltével fordulhatott meg először Tibetben. 1985-ben a kínaiak felajánlották, hogy települjön haza, de ő kijelentette, csak akkor tér vissza, ha a tibetiek elégedettek lesznek helyzetükkel. A dalai láma mára lemondott Tibet függetlenségének követeléséről a maximális önkormányzat és a vallásszabadság ellenében, de Peking változatlanul azzal vádolja, hogy az autonóm terület elszakítására törekszik. Peking szerint "Tibet nem idegen ország", és azzal vádolta a dalai lámát, hogy "nemzetközivé kívánja tenni" a tibeti kérdést. Az ellentét a mai napig áthidalhatatlan, de a két fél az elmúlt 10 évben informális csatornákon ismét érintkezésben áll egymással (legutóbb Svájcban találkoztak a felek).

A dalai láma több egyetem díszdoktora és számos kitüntetés birtokosa, 1989-ben megkapta a Nobel-Békedíjat is. A kitüntetést a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. A buddhista egyház legmagasabb rangú képviselőjeként sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre. 1990 áprilisában járt először Magyarországon, majd ezt követően még háromszor: 1992 júliusában, 1993 júniusában és 1996 októberében.

A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma Dharamszalában, a határtól 1300 kilométerre él. Hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, ez segíti a részvét és a lelki béke kifejlesztésében. Naponta csak kétszer étkezik, szabad idejében kertészkedik, gépeket javít. Fél repülni, nem utazik első osztályon, mivel egyetlen előjogának csak a friss italt tartja. Mahatma Gandhi és Martin Luther King erőszakmentességről vallott nézetei döntő hatással voltak rá, személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra.

Az emberi jogok leghívebb megtestesítőjének is tekintett dalai láma gyermek- és ifjúkorát több hollywoodi film is feldolgozta. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés, minden élő tiszteletben tartása. Nemrégiben egy interjúban úgy vélekedett: a független és demokratikus Tibetben nem lenne szükség a legfőbb vallási vezető tisztségére. A dalai láma szerint ha a következő hónapokban meghalna, vagy az előtt érné a halál, hogy a tibeti buddhisták visszatérhetnének hazájukba, új dalai láma követi a tisztségében. "Ha viszont megszűnünk száműzetésben élő közösség lenni és demokratikus Tibetben fogunk élni, nem hiszem, hogy halálom után utódnak kellene követnie" - vélekedett.

(Panoráma - Perge Zita, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár