A szudétanémetek elleni erőszak áldozataira emlékeznek Csehországban

A német csapatok "örömteli" bevonulásakor

Petr Gandalovic, Ústí nad Labem polgármestere pénteken bejelentette: az idén első alkalommal hivatalos megemlékezést tartanak a város szudétanémet lakói elleni erőszak áldozatairól, s a helyszínen cseh és német nyelvű emléktáblát lepleznek le. A helyi cseh-német megbékélés jelképének tekintett aktusról egyhangúan határozott a városi tanács.

Ústí nad Labemben a II. világháborúig jelentős számú szudétanémet élt. A II. világháború befejezése után 1945. július 31-én robbanás történt a helyi lőszerraktárban. A csehek ezt a németek szabotázsának minősítették, s a városban németellenes pogrom tört ki. Történészek szerint a helyi csehszlovák helyőrség katonái, a szovjet katonák és számos civil személy hajszát indított a német lakosok ellen. Kifosztották házaikat, ütötték, verték őket s tucatjával a helyi Elba folyóba dobálták őket. Az egy-másfél órán át tartó vérengzésnek cseh források szerint mintegy 50-90 német esett áldozatul. Német források szerint viszont az áldozatok száma több száz volt, s megközelítette az ezret. Az erőszakot kiváltó robbanás okai viszont a mai napig sem tisztázottak, s a gyilkosok is ismeretlenek, soha senki sem volt felelősségre vonva. A szocialista rendszerben az eseményről gyakorlatilag nem volt szabad beszélni, írni, s dokumentumok titkosítva voltak, történészek nem kutathatták.

Az Elba folyón átívelő Edvard Benes hídon az évforduló alkalmával a városi tanács cseh és német nyelvű emléktáblát helyez el "Az 1945. július 31-i erőszak áldozatai emlékére" felirattal. "Úgy véljük, hogy ezzel hozzájárulunk egy tragikus történelmi időszak lezárásához, s ahhoz, hogy az eseményt továbbra is politikai manipulációra használják fel" - szögezte le a polgármester. A szudétanémet kitelepítettek szervezetei a híd nevének a megváltoztatását is követelték a várostól. Gandalovic azonban leszögezte, hogy a híd neve marad, nem fog megváltozni.

A II. világháború után Prága háborús bűnösnek nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, s mintegy három millió németet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését azonban a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Az akkori események mind a mai napig egyfajta feszültséget jelentenek a cseh-német kapcsolatokban.

(MTI)