2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Trianon témája a román közvéleményben is jelen van

2005. június 8. 09:59

Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól - ezt az alapgondolatot fogalmazta meg Adrian Cioroianu román liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense.

Cioroianu az MTI-nek kifejtette: a román köztudatban természetesen mind a mai napig él Trianon emléke. Akár román történészekről, akár egyszerű román emberekről van szó, Trianon kétségtelenül sarkalatos eseményként él a román nemzettudatban, hiszen hozzá kapcsolódik a román nemzetállam kiteljesedése. Más kérdés, hogy a különböző korszakokban eltérő hangsúllyal kezelték a kérdést. Az elmúlt másfél évtizedben például a román történészek sokkal inkább a kommunista korszakra összpontosítottak, emiatt az első világháború utáni békeszerződések témája csak gyéren jelent meg munkáikban. Mindez nem tudományos, hanem inkább politikai meggondolások miatt volt így. A kommunista rendszer viselt dolgai ugyanis kelendőbbek voltak a román könyvpiacon.

Trianon témája ugyanakkor nagyon is előtérben állt a kommunista rendszer utolsó éveiben. Ceausescu megbízásából a korabeli divatos román történészek erőteljes nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. Összességében Trianon kérdése manapság nincs jelen túlságosan nagy mértékben a román történetírás palettáján - állítja Cioroianu, aki azonban elképzelhetőnek tartja, hogy három év múlva, a trianoni békeszerződés 90. évfordulója alkalmából felfut majd a téma az országban.

Ettől függetlenül a kevésbé képzett és tájékozott közvéleményben még ma is élnek a hetvenes-nyolcvanas évekbeli beidegződések, klisék, előítéletek - emlékeztet a tudós-szenátor, aki szerint ezt ma már csak bizonyos populista erők használják ki retorikájukban, azok, amelyek a történelmet kívánják felhasználni az általuk fontosnak vélt "nemzeti törekvések" érvényesítésére. De a közvélemény maga is folyamatosan változik, egyre inkább növekszik a tolerancia, annak a felismerése, hogy a történelemben soha nem létezhet egyetlen igazság. Ennél fogva a docens reményei szerint a Trianon-téma a román-magyar kapcsolatokban egy idő múlva már csak tudományos vitatéma marad.

A történelem tehát a történészek dolga - szögezte le Cioroianu, aki természetesnek tartja, hogy a magyar és a román történészek adott esetben eltérő módon értékelik Trianont. Európa népeinek szövevényes a történelme - hívja fel a figyelmet -, ezért a kontinens minden országában a szakértők más és más tudományos szemszögből közelíthetik meg ugyanazt az eseményt. A történész ebben az összefüggésben nem tartotta drámai eseménynek például, hogy Romániában a közelmúltban bemutatták egy magántelevízióban Koltay Gábor Trianon-filmjét. Sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is, hogy a produkciót láthatta az ország, utána pedig a román és a magyar szakértők vitatkoztak róla.

Az oktatásban is tükröződik a változás. Amikor az elmúlt tizenöt év során Romániában először vált lehetővé, hogy alternatív történelmi tankönyvek lássanak napvilágot, maga Cioroianu írta meg az egyik román történelemkönyvet az utolsó éves gimnazisták számára. Tankönyvszerzőként elmondta tapasztalatát, miszerint a mai román történetírás hangvétele már nem olyan görcsös, mint korábban, már nincs olyan érzelmi-indulati töltete e témának, mint azelőtt volt.



A docens a történelem-tankönyvek mai kínálatában viszont mindössze két-három munkát tart igazán mérvadónak. Ezekben az első világháború utáni békeszerződéseket, köztük a trianoniakat is felszabadultan, előítéletektől mentesen tárgyalják a szerzők. A súlypont immár nem annyira 1920-ra, mint inkább a román történelemben határkőnek számító 1918-as esztendőre, vagyis a gyulafehérvári nemzetgyűlésre esik. A mai román történelemoktatásra jellemző - fejtegette a tudós -, hogy például a békeszerződések ügye már nem is nagyon szerepel a történészszakokra jelentkező diákok felvételi tételei között. A legjobb román egyetemek és főiskolák történelemszakain Cioroianu szerint ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség a trianoni téma tanításában.

A Trianont és a hozzá kapcsolódó nemzettörténeti eseményeket nem szabad felhasználni arra, hogy az megzavarja a szomszédos magyar néppel való együttélést - hívja fel a figyelmet a történész, aki szerint Trianon nem szolgálhat ürügyül arra, hogy a jelenben megpróbálják felülírni a múlt eseményeit. Cioroianu úgy látja: Romániában is hamarosan eljön az az idő, amikor a történészek nyugodtan polemizálhatnak egymással, a képzőművészek és a filmesek úgy jeleníthetik meg Trianon témáját, ahogyan csak akarják. A lényeg az, hogy e kérdés már ne legyen a két nép viszonyát megterhelő politikai vita tárgya - hangoztatta Adrian Cioroianu.

(MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár