Restaurálják Osiris sírját

A zürichi Federal Institute of Technology-ban tanító, és a projekt felett bábáskodó Theo Abt elmondása szerint a sír fontossága ellenére állapota nagyon megromlott az elmúlt időben. A Swissinfo cikke szerint így jött számára az ötlet, hogy a sír restaurálására tervet készítsenek, melybe geológusokat, tervező mérnököket, és technikai kivitelezéssel foglalkozó szakembereket is bevonjon a berni kanton más egyetemeiről és intézményeiről.

Osiris sírja, az Osireion a Nílus-völgyében Kairótól 560 kilométere délre, és Luxortól 120 kilométerre északra található. A hely körülbelül egy futballpályányi szélességű, és hosszúsága a futballpálya méretének kétszerese. Számtalan belső kamrára tagolva összeköttetésben áll a Nílussal is. A belső csarnokok és útvesztők külön érdekessége, hogy bár beengedik a Nílus vizét, mégis marad egy olyan szigetszerű képződmény, mely még a folyó áradásakor sem kerül víz alá - az élet örök győzelmét szimbolizálva a halál felett.

A Múlt-kor Egyiptom rovata gyakran beszámol arról, hogy a víz mennyire központi szerepet játszott már az ókori civilizáció történetében, s ez lett a leginkább aggasztó probléma Osiris sírja esetében is. Az épület állagának romlásával a sziget már nem emelkedik ki a vízből, hanem folyamatosan víz alatt marad - a vízszint az ókor óta ugyanis nemcsak itt, hanem a Nílus völgyében mindenhol számottevően megemelkedett.

A Berni Egyetem kutatói így most nem csak azt vizsgálják, hogy miként lehetne megóvni az építményt, hanem hogy mi is a vízszint ilyenfokú megemelkedésének pontos oka. A középen álló szigeten található kőoszlopok különösen veszélyeztetettek, ugyanis a nap által felforrósított kövek éjszaka lehűlve magukba szívják a vizet, majd másnap elpárolog a víz, mely azonban különböző kristályos anyagokat hagy hátra, mely lassan szétfeszíti majd ezeket az oszlopokat.

A technikusok és mérnökök közreműködésével kidolgozott terv szerint a sziget köveit mind kiemelnék, majd teljesen kiszárítanák az építményt, ekkor visszahelyeznék a köveket - kicserélve azokat, melyek már károsodtak -, tulajdonképp újjáépítve az egész sírt, csak valamennyivel megmagasítva azt, hogy a víz újra az ókori szinthez hasonlóan folyhasson.

A remények szerint az így újjáépített sír teljesen hű marad az eddigihez, így a periodikus elárasztás (mely rituálé még ma is az egyik központi látnivaló maradt) szintén megmaradhat. A tervek elkészülte után viszont az egyiptomi illetékesek döntenek arról, hogy miként valósulhat meg az újjáépítés.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése