2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Előemberek a Nemzeti Múzeumban

2004. február 11. 09:00

Az emberré válás korai szakaszát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) legújabb időszaki tárlata. A héten megnyílt kiállítást a hazai és nemzetközi őslénytani kutatás doyenje, a rudabányai előember-leleteket feltáró 97 éves Kretzoi Miklós paleontológus, geológus tiszteletére rendezték - mondta a kiállítás rendezője az MTI-nek.

Korábban

Rudapithecus Hungaricus
Két hétig láthatók a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumban 10 millió éves Rudapithecus koponyák
Hétmillió éves előember
Egy 6-7 millió éves előember maradványaira bukkant Csád északi, sivatagos részein egy francia-csádi régészeti expedíció
Az ősemberek köztünk járnak
Nagy testűek, brutálisak és buták. Az őskori elődeinkről alkotott elképzelések közül talán még ezek a legenyhébb megfogalmazások
Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel
Három horvát és két amerikai kutató friss tanulmányában azt állítja: a Neander-völgyi emberek egy ideig együtt éltek a mai emberekkel
Hideg okozhatta a Neander-völgyi halálát
Kutatók állítása szerint a Neander-völgyi ősember a nagy éghajlati ingadozások következtében pusztult ki a jégkorszakban 30 ezer évvel ezelőtt

Samu koponyája
A Rudabánya és az emberré válás korai szakasza című kiállításon az 1965-től, az első Rudapithecus lelet megtalálásától 1978-ig folytatott ásatásokon feltárt leletanyagból látható válogatás. "Mindazok az eredeti rudabányai emberszabású leletek, amelyek egyáltalán elviselnek egy kiállítást, bekerültek a tárlókba" - magyarázta T. Bíró Katalin.

A muzeológus elmondta, hogy a május 24-ig látogatható tárlaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lelőhelyről előkerült állkapocs-csontok és állcsonttöredékek, végtag- és arccsontok, arcrészek is megtekinthetők. Ezeket a leleteket még soha nem mutatták be a nagyközönségnek.

A rudabányai külszíni lignitbányából 1965-ben kerültek elő az első előember-leletek. Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa találta meg az érdekes leleteket a Vilmos-bánya területén, és juttatta el azokat 1967-ben Kretzoi Miklós paleontológushoz. A szakember a csontmaradványokat elemezve új fajt határozott meg Rudapithecus hungaricus Kretzoi megnevezéssel.

Kretzoi Miklós
T. Bíró Katalin a mintegy 10 millió éves leletek jelentőségét felidézve szólt arról, hogy a Rudapithecus az emberszabású majmok között olyan jellegzetességeket mutat, amelyek a további, emberősök irányába vezetnek. A tárlat másik egységében a Rudapithecus életkörülményeit mutatják be, itt az emberszabású majommal egy időben létezett növény és állatfajok láthatók. A kiállítás egyik különlegessége az a "valódi törzsfa", amelyre kor szerint helyeztek el hiteles másolatokat, alakokat az emberré válás időszakának folyamatából.

A Rudabányán végzett feltárások első szakaszában - a Kretzoi Miklós által vezetett, 1978-ig tartott kutatások idején - 75 főemlős maradványai kerültek elő. A kutató, feltáró munkát az 1980-as években a Magyar Állami Földtani Intézet folytatta, a területen mintegy 200 egyed maradványai kerültek elő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár