A jakobinusok terrorral biztosítják a forradalmat

2004. szeptember 13. 12:06

A 21 girondista nemzetgyűlési képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből. A két egymástól eltérő irányzat éles szembefordulása a XVI. Lajos ellen folytatott per idején következett be (1792. IX. 21.). A girondisták kiálltak XVI. Lajos, mint uralkodó mellett. 1793 májusában felkelést kezdeményeztek Marseille-ben és Lyonban a jakobinusok ellen, s felvették a kapcsolatot a royalistákkal. Erre a sans-culotte-ok párizsi, május 31.-június 2. közötti felkelése 29 girondista letartóztatásához vezetett. A nép ugyanis már nem bízott bennük, mivel a francia csapatok a tavasz folyamán vereséget szenvedtek az európai koalíció csapataitól, és mert ők a tulajdonosi réteg előjogaiért szálltak síkra. A sans-culotte-ok lázadása a rossz ellátás, az infláció és az árdrágítás ellen is tiltakozott. A jakobinusok végül győztek, és a Közjóléti Bizottságban Maximilien de Robespierre vette át a hatalmat. A rendkívül nehéz helyzetű köztársaság belső és külső fenyegetettségének nyomására jakobinus uralom egyre növekvő terrorral válaszol. Még márciusban kitört egy ellenforradalmi lázadás, melyet először a királypárti parasztok, majd később a nemesség vezetett. A menekülő girondista vezetők június 13-án hirdették ki a polgárháborút a jakobinusok ellen. Rajtuk kívül a jakobinusoknak még a sans-culotte-ok ellen is harcolniuk kellett, mivel ők további szociális reformokat, a földbirtok újrafelosztását követelték. Megmutatkozott, hogy a harmadik rend nem alkot egységet, a polgárság és a proletariátus közötti konfliktus felszínre tört. Meghiúsult felkelésük után, szeptember 5-én a "veszettek"-et is félreállítják. Ám ennek ellenére a sans-culotte-ok el tudták érni az ármaximálást a használati cikkekre és az élelmiszerekre vonatkozóan (1793. IX. 11/29.). A "gyanúsak" elleni szeptember 11-i törvényt letartóztatási hullám vezette be. Párizsban és vidéken megkezdődnek a politikai ellenfelek ellen a forradalmi törvényszékek által vezetett politikai perek, melyeket tömeges kivégzések kísérnek. A kivégzettek között számos nevezetes személyiség akadt. Például - háromnegyed évvel férje halála után - a történelmi nevezetességű év őszén, október 16-án indult a guillotine alá a volt francia királyné, Marie Antoinette.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók