Felfedező volt a `Hét tenger ördöge`

A Hét tenger ördöge keresi az Északnyugati átjárót

1580-szeptember 26-án az angliai Plymouth kikötőjébe befutott Francis Drake Golden Hind (Aranyszarvas) nevű vitorlása: gyomrában nem kevesebb, mint huszonhat tonna ezüsttel és 11 kilogramm arannyal. Drake-nek három évébe került összeszedni a kincseket, végigrabolta fél Amerikát, megkerülte a Földet, és elvesztette flottája kétharmadát, illetve legénységének kilencven százalékát.

Drake vállalkozásának ezt a részét meglehetősen jól ismeri a történetírás: ám az eddig rejtély volt, hogy az út alatt, 1579 áprilisától, novemberig Drake merre járt, miután nyugatra hajózott a Mexikói-öböltől. Egy kanadai történész, Samuel Bwalf szerint, a "Hét tenger ördöge" a királynő megbízásából az Északnyugati-átjárót kereste és kutatásai közben eljutott Alaszka partjaiig.

Szerinte az átjárót keresve Drake sokkal északabbra hajózott Alaszka irányába, 200 évvel megelőzve az első ismert európai felfedezőket, így James Cook kapitányt is. Az átjáró atlanti (keleti) bejáratát Martin Frobisher kapitány már egy évvel Drake utazása előtt meglelte Grönland nyugati partjainál. Drake pedig - ahogy Bawlf állítja - eljutva a ma Chatham-szorosnak nevezett, Kanada nyugati partjainál, (ÉSz 56°) húzódó öbölhöz, azt hitte, hogy megtalálta az átjáró nyugati bejáratát. A szerző szerint Erzsébet azért kívánta titokban tartani a felfedezést, hogy riválisától II. Fülöptől megvédje a kincset érő kereskedelmi útvonalat.

Drake térképe

Eddig a történészek körében elfogadott álláspont az volt, hogy Drake Mexikóból elhajózva csak Észak-Kaliforniáig jutott, ahol a mai San Francisco partjainál megjavította hajóját, majd megalapította Új-Angliát, s ezzel az első angol gyarmatot, megelőzve Virginiát. Ezzel szemben Bawlf azt állítja, hogy Drake sosem szállt partra Kaliforniában>, hanem egyenesen Alaszkába sodródott egy heves árral, majd a ma is népszerű tengeri utak mentén tért vissza Vancouver szigetére, amit New Albionnak keresztelt (Kanada déli határa).

Drake a fenyegetés ellenére is térképeket és információt adott át egy térképkészítőnek, Jodocus Hondius-nak, és egy flamand földrajztudósnak, Abraham Ortelius-nak. A térképen szereplő részletek titkosírással készültek, hogy elrejtsék a felfedezés valódi útvonalait.

Bwalf szerint bizonyíték erre az, hogy Drake térképén összesen 4 olyan sziget látszik, amelyeket, ha 10 fokkal északra tolunk, akkor a Brit Kolumbiától nyugatra lévő szigetekhez hasonlítanak. Sőt, Orteliusnak beszámolt a "szoros három folyójáról", a Stikine-ról, Skeena-ról, Fraser-ről, amelyek nem Kaliforniában, hanem Kanada partjainál találhatóak.

Az

Bár Drake utazásáról csupán töredékben maradtak fenn dokumentumok, naplójában - amelyet 1628-ig, haláláig nem lehetett nyilvánosságra hozni - beszámol arról, hogy északra hajóztak a Csendes-óceán partjai mentén és csak egy jeges terület után fordultak vissza. Ott összetalálkoztak a meleg szőrökbe öltözött helyiekkel is, akiknek házaik elől még a nyár közepén is alig, alig olvadt el a hó.

Ezt erősíti meg a Drake-t elkísérő unokatestvér vallomása is, amely szerint a 48. szélességi fok (ma Kanada legdélibb vidéke) mentén hajóztak északra. Bawlf állításait alátámasztja Grant Keddie régész is, aki a Királyi Brit Kolumbia Múzeum kurátora, mondván Drake utazását követően számos térkép jelent meg a csendes-óceáni partok északi részének részleteivel

Dee Longenbeugh, független alaszkai történésznő, régi könyvek és térképek szakértője, kétségbe vonja Bawlf állításait, mivel "a hagyomány az alaszkai indiánok legendáiban csupán a spanyol felfedezőkre emlékszik vissza". A kutatónő azt is vitatja, hogy a Bawlf által említett idő nem lett volna elég ilyen hosszú utazásra.

1. A Hét tenger ördöge keresi az Északnyugati átjárót
2. Drake és az Átjáró története