A tündérkirály palotája ismét teljes pompájában látható

2004. szeptember 1. 13:35

Egyre inkább romantikus-konzervatív eszméket vallott

II. Lajos tábornoki egyenruhában, koronázási díszben.
Az ifjabb Ferdinand von Piloty festménye, 1865

A 18 évesen, apja 1864. március 10-i halála után trónra lépő uralkodó kezdetben liberális, majd egyre inkább romantikus-konzervatív eszméket vallott. Az ekkor kialakuló Schleswig-Holstein konfliktusban VIII. Augustenburgi Frigyest és rajta keresztül Poroszországot támogatta, ám katonailag nem állt melléjük.

A Poroszország és Ausztria közt ekkor dúló héthetes háborúba (1866) Ausztria oldalán lépett be, ám ennek veresége után Poroszországgal kötött szövetséget 1867-ben. Lajos romantikus céljai között a két nagyhatalom kibékítése is szerepelt.

Ebben az évben, 1867. január 22-én jegyezte el Bajor Zsófia hercegnőt, aki Sissi húga, és Lajos unokahúga volt. Az esküvői dátumot ezután folyamatosan elhalasztották, míg októberben végül felbontották az eljegyzést. Zsófia később Alencon hercegéhez, Ferdinand Philippe Marie-hoz ment hozzá.

1869-ben arra hivatkozva utasította vissza III. Napóleon francia-osztrák-bajor szövetségre vonatkozó ajánlatát, hogy német hazafi. Az 1870-es francia-porosz háborúban így eddigi szövetségese, Poroszország oldalára állt. Ekkor ismerte fel, hogy a bajor hadügyi reform is elodázhatatlan, így miniszterelnöke, Hohenlohe és Prauckh hadügyminiszter segítségével komolyan modernizálták a bajor hadsereget.

1870-ben Bismarck sugallatára levelet írt a német hercegeknek az új birodalmi egység létrehozására, mert Bismarck az ő személyét látta alkalmasnak egy ilyen mozgósításra (illetve Lajos volt az, akit később beáldozhatónak látott). Bár Lajos mindvégig attól félt, hogy elveszti a függetlenségét, Bismarck ekkor olyan előjogokat biztosított számra, hogy ő is csatlakozott az egységhez.

Lajos ekkori elképzelései szerint a német uralkodói trónon felváltva ült volna a porosz és a bajor uralkodó, illetve Bajorország jelentős területeket kapott volna - persze ezek a vágyai nem váltak valóra. A németekhez való csatlakozással Lajos szakított eddigi, apjától örökölt liberális irányvonalával, és konzervatív kabinetet nevezett ki.

Lajos miután csalódott ezekben a reményeiben csalódott a politikában is, és komolyan megijesztette a lakosság lelkesedése a Német Birodalom létrehozása kapcsán. Emellett nem volt kedve tovább hadakozni minisztereivel sem, akik ellenezték Lajos Vatikánhoz való fokozottabb közeledési törekvéseit. Eltávolodott a politikától, és egyre inkább a hétköznapi élettől is. A bajor udvartól elvonultan, magányosan élő uralkodó éjszaka virrasztott, nappal aludt. 1860-as évek végétől már csak az építészet foglalkoztatta.

előző oldal következő oldal 2 / 3