Ki volt Sisi magyartanára?

Elszegényedett kereskedőcsalád gyermeke, aki már 15 éves korától cikkeket írt a pesti német lapokba. 1847-ben Pesten bölcsészdoktori szigorlatot tett. Ezután műegyetemi tanulmányokat folytatott Bécsben.

1848-ban hazatért s az Ungar című lapnál dolgozott, de még ez évben ismét Bécsbe ment, előbb az Oesterreichische Zeitung, majd annak betiltása utána a Wanderer című lap munkatársa lett. Emellett főleg a Pesti Naplóba küldött tudósításokat. Népszerűségét a szellemes, a sorok között elrejtett, az abszolutizmus szellemét bíráló célzásokkal teremtette meg. Ugyanakkor névtelenül a bécsi politikát támogató konzervatív cikkeket is közölt a hivatalos Budapesti Hírlapban.

1850-60 között a Döblingben élő Széchenyi szűkebb köréhez, az ún. "sajtóvezérkarhoz" tartozott, Hollán Ernő és Kecskeméthy Aurél társaságában. Cikkeivel a vezető európai lapokban az osztrák abszolutizmust igyekezett kompromittálni s ezzel elősegítette a kiegyezés létrejöttét.

1866-tól ő tanította Erzsébet királynét magyar nyelvre, történelemre és kultúrára. Erzsébet nyomatékos kérésére Falk olyan, a Monarchiában betiltott műveket is hozott, mint Széchenyi híres Blickjét, Eötvös József Zászlótartó című versét vagy Horváth Mihály száműzetésben élő püspök Genfben megjelent könyvét: Magyarország függetlenségi harczának történetét.

A kiegyezés után, 1867-ben hazatért és szerkesztésében jelent meg a Pester Lloyd német nyelvû politikai napilap, de Eötvös lapjának a Politikai Hetilapnak is munkatársa maradt.

Fő művei

Széchenyi István gróf kora (Pest, 1868) Erzsébet királynéról (Bp.; 1898) Kor- és jellemrajzok (Bp., 1902)

1869-től Deák-, illetve szabadelvű párti képviselő lett és csak a párt 1905-i bukása után vonult vissza a közélettől. Ekkor írta "Kor és jellemrajzok" című munkáját, mely a kor politikai viszonyait eléggé sajátos szemszögből mutatja.

Falk Miksa politikai tárgyú cikkei mellett sokat foglalkozott nemzetközi kérdésekkel is. Jókai Mór a "jövő históriai regényírójának" nevezte: "Nincs tárgy elég csekély, melyből ő nagyot nem tudna alkotni: egy görögországi miniszter-krízis, egy bonvivant angol miniszter tósztja, egy kúzai státuscsíny, sőt még egy bundestagi határozat is elég anyag kezében, hogy abból bámulatos művet tudjon alkotni. Ő semmi darabkát a világtörténetből nem hagy használatlanul elveszni, ő minden rongyot felemel, és abból mind papiros lesz." - írta Jókai a Kakas Márton arcképcsarnokában 1865-ben.

Falk Miksa 1861-től az MTA tagja lett. 1908. szept. 10-én hunyt el.