Magyar kutatók cáfolták Leonardót

Horváth Gábor, az ELTE Természettudományi Kara biológiai fizika tanszékének kutatója és csapata 1000 őskori és modern kori műalkotást elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a felső paleolit kor "barlanglakói", akik 10-50 ezer évvel ezelőtt éltek, jobban ábrázolták a négylábú állatok járását. Míg a modern kor művészei 57,9 százalékban tévesen örökítették meg az ilyen mozgást, addig a prehisztorikus barlangfestők csak az esetek 46,2 százalékában hibáztak.

A négylábú állatok járása meghatározott mintát követ: először a bal hátsó láb érinti a talajt, majd a bal első, ezt követi a jobb hátsó láb, végül a jobb első lábuk ér a talajhoz. A sorrend azonos marad, csak a mozgás sebessége változik. Ez az egyszerű mintázat azonban sok esetben elkerülte a művészek figyelmét. Horváth és csoportja úgy találta, hogy az anatómiakönyvekben lévő ábrázolások közel kétharmada (63,6 százaléka) lehetetlen járásmódot mutat be. A játéknak készült lovak, oroszlánok, tigrisek és más négylábú állatok felét találták hibásnak, de még a természettudományi múzeumokban lévő ábrázolások mintegy 41 százaléka is tévesnek bizonyult.

Az 1880-as években Eadweard Muybridge fotográfus volt az első, aki mozgó képeken mutatta be, hogyan járnak a lovak és más négylábúak. Horváth és munkatársai ezért három időszakaszra bontották vizsgálódásukat: a prehisztorikus művészetre, a Muybridge előtti történelmi korok művészetére és a Muybridge munkája utáni időszakaszra.

Az 1000 példát online gyűjteményekből, képzőművészeti könyvekből és magyar múzeumokból szedték össze, de bélyegeken és érméken található ábrázolásokat is bevontak vizsgálódásukba. A négylábú állatok járásának véletlenszerű, ismeret nélküli ábrázolása a matematikai logika alapján 73,3 százalékban eredményezne tévedést a kutatók szerint. Ezzel szemben a Muybridge előtti idők ábrázolásainak nagyobb - 83,5 százalékos - volt a hibaaránya. Még az anatómiában jártasnak tartott Leonardo da Vinci lóábrázolása is téves, mert az állat jobb hátsó és bal első lába a talajon van, miközben a másik két lábát felemeli. Ez instabil pozíció lenne, hiszen a négylábú állatoknak valójában három lába van egyidejűleg a talajon.

Elképzelhető, hogy a történelmi korok művészei inkább egymást másolták, mint a természetet - idézte a kutatók vélekedését a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál. A kőkorszaki ember azonban úgy tűnik, hogy inkább saját megfigyelésére alapozta az ábrázolást, hiszen az 54 százalékos pontossága messze jobb arány a véletlenszerűnél.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig