A fáraók történetét tanulmányozzák a klímakutatók

Az éghajlati változások hatásait régóta figyelmen kívül hagyják az észak-afrikai országban, amely gazdaságát a Nílus deltájára alapozza, s amelynek lakossága várhatóan 2050-re megduplázódhat, így akár a 160 milliót is elérheti.

A vasárnap kezdődött háromnapos konferencia résztvevői azt próbálják megérteni, hogy a nagy piramist építtetőknek miként sikerült megbirkózniuk a klímaváltozással. „Ez egy olyan időszak, amikor a múlt tanulságait leszűrve próbálunk a jövőre nézve döntéseket hozni” – nyilatkozta Shawkat Yahia, a kairói amerikai egyetem kutatója. Yahia arra figyelmeztette a tanácskozáson megjelenteket, hogy gyors döntésekre van szükség, mivel sok millió embert érint a talajerózió és a művelhető föld visszaszorulása.

„Ha jobban megértjük, hogy a különböző társadalmak hogyan alkalmazkodtak környezetükhöz, fel leszünk készülve a jövő kihívásaira, amely a Nílus deltáját érinti” – tette hozzá a szakember, aki a huszonöt országból érkezett, mintegy kétszáz régész, geográfus, történész, geológus és paleontológus társaságában úgy gondolja, a megoldás kulcsa a geo-régészet (a régészet és a földtan ötvöződésének tudománya) kezében van.

„A hagyományos egyiptológiának új megközelítésekre van szüksége, például arra vonatkozólag, hogy újraalkossa azt a környezetet, ahol az emberek éltek” – mondta el az egyik résztvevő, Yann Tristant, a French Institute of Oriental Archaeology (IFAO) munkatársa. A francia nemzeti kutatóintézet, a CNRS két szakembere, Pierre Zignani és Matthieu Ghilardi szerint ezzel kapcsolatban a legtöbb információt az építészet árulhat el, a templomoknak ugyanis több ezer év történelmi viharát kellett átvészelniük. „A heves esőzéseket és a Nílus kiáradását is figyelembe kellett venni az építkezésekkor” – írták a kutatók egy közösen jegyzett tanulmányukban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Hét híres áprilisi tréfa
• Marie Curie és a radioaktivitás