Műkincsvita árnyékában nyílik meg az új Akropolisz múzeum

Antonisz Szamarasz görög kulturális miniszter televíziós nyilatkozatában elmondta, hogy a különleges "ékszer" felavatása világraszóló esemény lesz. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múzeumban tett látogatása után kijelentette, hogy a görögök büszkék lehetnek az új intézményre.

Az Akropolisz lábánál elhelyezkedő három emeletes, 25 ezer négyzetméteres múzeum építése több mint tizenegy évig tartott Bernard Tschumi svájci sztárépítész tervei alapján. Az épületből csodálatos, szabad kilátás nyílik a görög főváros jelképére.

Athén a jelentések szerint a nyitóünnepséget is fel akarja használni arra, hogy Nagy-Britanniát az antik Parthenon-frízek visszaszolgáltatására kényszerítse. A görögök szerint ugyanis az új múzeum megnyitásával már nem lehet magyarázat arra, miért ne adják vissza a britek a hiányzó történelmi-építészeti emlékeket. A British Múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére. Ezért a fennmaradt 96 darabból 56 még mindig a londoni múzeumban található.

A 19. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit szétszerelte és Angliába szállíttatta. Athén már több mint negyed évszázada követeli a visszaszolgáltatásukat. A Parthenon az antik Görögország leghíresebb még létező építészeti műemlékeinek egyike.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is