Maradandó károkat szenvedtek Babilon falai

Hádi Músza Kataa iraki régész szerint, aki az ásatásoknál a francia hírügynökség riporterét elkalauzolta, a helikopterek repülése az antik város felett és a páncélosok mozgása megrongálta a műemlékek kényes falait.

Az UNESCO jelentése szerint a katonai megszállás idején okozott károk igen komolyak. A legnagyobb aggodalomra a földmunkák, a helikopter-leszállóhely építése, a régészeti leleteket tartalmazó föld felhasználása és a felszín alá beszivárgó üzemanyag ad okot. A jelentés arra a tanácskozásra készült, amelyet 2008 júniusában Berlinben tartanak az UNESCO szakértői és az irakiak a károk végleges felmérésére.

Amit meghagytak a fosztogatók

Az amerikai csapatok 2003 áprilisában itt verték fel táborhelyüket, 150 hektárt elfoglalva, majd 2005 januárjában a lengyeleknek adták át a helyet. Az egykori támaszpontból ma már csak a kifutópálya, néhány szögesdrót vagy homokzsák látható.

Az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka nem tagadja, hogy 2003-2004-ben megrongálódtak a régészeti emlékek. Azóta a katonai bázisokat eltávolították a fontos műemlékektől - mondta egy amerikai katonai szóvivő. Az amerikai katonák azt azonban tagadják, hogy részt vettek volna az antik kincsek fosztogatásában, amely aggasztó méreteket öltött a 2003. márciusi invázió és Szaddám Huszein néhai diktátor rezsimjének áprilisi megdöntése után.

A lengyelek távozása után Babilon, amely az Eufrátesz partján épült fel 3000 évvel a keresztény időszámítás előtt, és amelyet Kürosz és Nagy Sándor is meghódított, az iraki műemléki hivatal felügyelete alá került. A feltárások és restaurációs munkák megszakadtak. Istár (a szerelem istennője a babiloniaknál) kapuja, amelynek eredetije a berlini Pergamon múzeumban látható, megrongálódott, alig találták meg az oroszlánokat, bikákat és sárkányokat ábrázoló mozaik lapokat - mondta el Kataa. A kapun át az út babiloni vagy asszíriai feliratokkal ékesített agyagtéglákból épült paloták és templomok romjaihoz vezet.

A 80-as években Szaddám Huszein kolosszális újraépítési programot rendelt el Babilonban, amelynek keretében az ókori romokra régi épületek hasonmásait építették fel. A téglákra Irak egykori erős embere az ókori babiloni uralkodók szokását utánozva a saját nevét vésette rá. "Nabukondonozor király palotájának helyreállítása a dicsőséges Szaddám Huszein uralma idején" - olvasható rajtuk.

A közelmúlt nyomainak eltörléséhez Babilont fel kellene venni az UNESCO világörökség-listájára. Akkor újrakezdődhetnének az ásatások, és a világ régészei visszatérhetnének erre a mítoszokban gazdag helyre. Mohammed Dzselid, az UNESCO Ammanban működő iraki képviselője szerint Irak ettől még messze van. Meg kell valósítania a 2007 végén Párizsban tartott tanácskozáson elfogadott ajánlásokat, amelyekben számos műemlékvédelmi jegyzőkönyv ratifikálására, a műemlékek védelmére és a műkincscsempészet elleni harcra szólítják fel az iraki hatóságokat.

(Múlt-kor/MTI)