Atomfegyvert is bevetettek volna Vietnamban

Az amerikai hadsereggel is összetűzött a CIA

A Victor B. Anthony és Richard R. Sexton történészek által írt és most publikált Háború Észak-Laoszban, 1954-1973 című könyv bemutatja, hogy már 1959 elején tervbe vették a laoszi katonai intervenció lehetőségét. Az amerikai légierő már az első laoszi válság (1959) és az azt követő polgárháború idején azon volt, hogy B-47-es bombázókat telepítsenek a fülöp-szigeteki Clark légibázisra. Feladatuk az lett volna, hogy megszakítsák az összeköttetést a laoszi Pathet Lao kommunista hadsereg és Észak-Vietnám között. A légierő nem idegenkedett az atomfegyver bevetésétől sem, de Eisenhower visszautasította annak használatát.

Az amerikai légierő Erawan fedőnév alatt kezdte meg a laoszi katonák kiképzését. Ez volt az előzménye a hmong törzsi `titkos hadseregnek`, és az 1960-61-es Fehér Csillag (White Star) speciális kiképző missziónak.

Az iratokból megtudhatjuk, hogy a Kennedy-kormány hivatalba lépésekor (1961) a CIA a három hónappal későbbi Disznó-öböl invázió előkészületeivel volt elfoglalva, ezért nem tudott megfelelő személyzetet biztosítani Kennedy elnök 1961 márciusában elfogadott Mill Pond tervéhez, amely a laoszi válsággal foglalkozott. Végül a légierő biztosította a megfelelő embereket, akik egy hamis vállalat civil alkalmazottaiként érkeztek Laoszba.

1962-ben Genfben nemzetközi diplomáciai egyezmény jött létre a laoszi háború befejezése érdekében, de mindkét fél igyekezett kijátszani a megállapodást - áll az iratokban. Az 1964-es Triangle fedőnevű hadművelet keretében az amerikaiak tüzérségi szakemberekkel és megfigyelőkkel támogatták a laoszi szárazföldi egységeket. A CIA által működtetett Air America ebben az időben kezdett katonai akciókba, amely messze túlmutatott eddigi szerepén. Az Air America pilótáit harci bevetésekre képezték át, és a laoszi amerikai nagykövetség őket vetette be kutatási és mentési feladatokra.

Johnson elnök 1965-66-ban karácsony idejére leállította Észak-Vietnám bombázását. Most kiderült azonban, hogy a bombázókat csupán Laoszra irányították. 1968-ra már jól megalapozták a laoszi háborút: az amerikai nagykövet irányításával a CIA vezette a szárazföldi hadjáratot, amelyet a légierő támogatott. A katonai vezetés és a CIA közötti nézeteltérések azonban csökkentették a hadműveletek hatékonyságát. A CIA titkolózása, parokializmusa és a légierő lehetőségeinek rossz felmérése oda vezetett, hogy az utóbbi nem adott magasabb szintű légitámogatást.

1. Az amerikai hadsereggel is összetűzött a CIA
2. Kezdettől kételkedtek a háború megnyerésében