Múzeummal írják újra a tibeti történelmet Kínában

Tibeti történelem kínai szemüveggel

A múzeumban antik tárgyak, dokumentumok eredeti példányai és reprodukciói szemléltetik majd, hogy Kína valójában a 13. századtól jogosan formált igényt a területre - derül ki a The New York Times tudósításából. Bár a történészek nagy része megkérdőjelezi Kína állításait, a helyi sajtóban a kételyekből eddig nagyon kevés jelenhetett meg, és valószínűleg a következő hetekben az állami cenzúra sem enged teret majd a hasonló véleményeknek, hogy azok esetleg elhomályosítsák a nagy sikerre predesztinált épület megnyitását.

A kritikák egy része megdöbbentő részletekkel sokkol: aszerint ugyanis a múzeumból még a dalai lámát is kihagyták. Lian Csiang-min, a múzeum egyik történésze szerint a dalai láma nem jelenik meg az 1959 utáni eseményekben, hiszen egy sikertelen felkelés után Indiába menekült, és mivel "ez egy Tibet múzeum", nem látható, mert "mi nem ismerjük el őt többet Tibet részének".

A két ország közös történelmének megírása egyelőre egyébként is lehetetlen: az ugyanis kölcsönösen követelésekkel, vitákkal, és hamis állításokkal van tele. A Kommunista Párt az elmúlt évtizedekben a vitás kérdésekben határozottan fellépve semmisített meg minden történelmi dokumentumot, vagy feljegyzést, amely a tibeti érvelést erősíthette volna. A múzeum megnyitásának nem kedvez a nemzetközi helyzet sem: a hegyvidéki országban ugyanis két évtizede a legnagyobb és legvéresebb felkelés zajlik a kínai uralom ellen, amelynek keretében a tibetiek a kulturális és vallási elnyomás ellen tiltakoznak.

Bár a tibetiek szabadságukat, autonómiájukat és a dalai láma elismerését követelik, a kínai oktatásban ebből semmi sem jelenik meg. A gyerekek tankönyveiben egyértelműen az szerepel, hogy Tibet Kína elidegeníthetetlen része, és ezt olvashatjuk a Lhászát bemutató útikönyvekben is. Az ezzel szembekerülő történészeket és tudósokat hamar marginalizálják és kirekesztik, rosszabb esetben bebörtönzik: 2005 óta ül börtönben például Dolma Kyab történész is, aki Tibet nem hivatalos történetét írta meg.

A Kommunista Párt szerint a nyugati közvélemény megnyerése, és a kérdés kordában tartása miatt igencsak fontos a történelem irányítása: éppen ezért jelenleg közel félszáz kutatóintézet foglalkozik a hegyi országgal, akik egyben a tibeti történelem kínai változatát is népszerűsítik. 2000 óta azt is kiemelten fontosnak tartják, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó közel 1000 tibetológus szakmai felkészültségével és bizonyítékaival mintegy lesöpörje a nyugati véleményeket.

1. Tibeti történelem kínai szemüveggel
2. Kellemetlen epizódok színesítik a múltat