Kaposvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánítják

2004. szeptember 13. 12:06

Kaposvár történelmében a rómaiak, a kelták, az avarok, jelenléte nem volt olyan jelentős, mint más nagyvárosainkban. A mocsaras Kapos-völgyet messze elkerülték a fontosabb útvonalak. Az első jelentősebb esemény 1061-ben történt, amikor Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. A neves egyházi központot már gyakrabban keresték fel a királyok, sőt 1372-ben nádori közgyűlés helyszíne is volt. A látogatások sietették a település fejlődését. A XIV. században, a Kapos mocsarai közé felépítettek egy váracskát. A török terjeszkedése, a szaporodó külső támadások miatt lassan felértékelődött a kis erődítmény szerepe. A mostoha természeti adottságok, amelyek miatt nehéz volt a területet megközelíteni, az idegen hódítók elől menekülők számára menedéket jelentettek. Az oszmán túlerő azonban 1555-ben elfoglalta a várat, és 131 évig tartotta megszállás alatt. A török kori háborúskodások következtében erősen megromlott az erődítmény állapota, de mégsem ez okozta a vesztét. A Rákóczi-szabadságharcot követő várrombolások a kaposi várat is elérték, ma már a romjai is alig láthatók. A város XVIII. századi újjáépítésének helye nem a vár lett, hanem az attól északabbra fekvő, kissé magasabb területek. Az új földesurak, az Esterházyak somogyi birtokaik központját itt építették fel, melynek nyomán a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. Így az sem véletlen, hogy 1750-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. Az új megyeszékhelyre beköltöző lakosság jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították a polgári fejlődés útján Kaposvárt. A lakosságszám folytonos növekedésével felépültek a fontosabb közintézmények; a gyógyszertár, a gimnázium, a megyei könyvtár, a megyeháza. A szabadságharc idején és az azt követő években, igen jelentős volt az ellenállás az idegen hatalmakkal szemben. A város polgárai 1869-ben országgyűlési követnek választották meg a Torinóban élő Kossuth Lajost. A megyeszékhelyen a reformkor óta felhalmozódott szellemi és anyagi energiákat végül a kiegyezés szabadította fel. Ekkor megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú város címet kapott.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt