Átadják az Egyetemi Könyvtár épületét

2004. május 21. 03:09

A Könyvtár a jezsuiták nagyszombati kollégiumából eredeztethető. A Túróc megyei Znióváraljára 1586-ban került az iskola, majd Vágsellyére költöztek. 1607-ben ismét Nagyszombatban volt a könyvtár, ahol 1761-ben új épületet kapott. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a könyvtár állami intézmény lett, s 1777-ben Budára költözött. A budai várból 1784-ben Pestre, a Barátok terén álló ferences zárda mellé szállították az akkor már hatalmasra nőtt gyűjteményt, amely más feloszlatott szerzetesrendek anyagával is bővült. A 18. század végére 22 ezerre nőtt az állomány, a gyarapodást a kötelespéldány-rendszer is segítette. A könyvtár mai palotáját Skalnitzky Antal tervezte eklektikus stílusban, ez volt az első magyarországi épület, amelyet bibliotékának építettek. Trefort Ágoston kultuszminiszter ragaszkodott az impozáns megjelenéshez, így alakult ki a Ferenciek terére néző főhomlokzat féloszlop-rendje és timpanonja, a magas attika és a II. emeleti sgrafittósor. A 200 m2-es olvasóterem üvegtetőn keresztül kap természetes fényt, falait Lotz Károly freskói díszítik. Az épületet 1876. március 26-án adták át, s száz évig zavartalanul szolgálta az oktatást. A metróépítés során, 1974-ben azonban a főfalak megrepedtek. A rekonstrukciót 1982-ben kezdték és 1999-ben fejeződött be. Mai állománya 1,5 millió könyvtári egység.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése