Mondagyűjtéssel robbantak be a Grimm-testvérek
2010. március 4. 11:07
A Grimm-testvérek hallatán általában mindenkinek gyermekkori meseélményei jutnak az eszébe. A fivérek azonban a mesék mellett mondákat is gyűjtöttek - hívta fel a figyelmet Adamik Lajos és Márton László a Jelenkor 2007. márciusi számában.
Korábban
A "Német mondák" című alkotás kevéssel a mesék két kötete után jelent meg, és a két típus között markáns formai különbségek figyelhetők meg. Míg a negyven nyomdai ív terjedelmű mesekötetben 40 mese olvasható, addig az ugyanekkora Német mondák lapjai úgy hatszáz mondát tartalmaznak, amelyek ráadásul rövidebbek és kevésbé kidolgozottak. Az első kötetben a testvérek meg is indokolták a két műfaj közötti különbséget. "A mesei inkább költői, a monda inkább történeti jellegű."
A gyűjtésük kezdetén a Grimm-testvérek nem igazán tudták, mivel senki sem tudhatta, hogy a mese és a monda két különböző dolog. Nem az történt, hogy először a meséket, majd később a mondákat szedték össze. Minden ismeretanyagot, mondát, híreszteléseket, bölcs mondásokat, történeteket, prófétálásokat rögzíteni akartak, és csak fokozatosan derült ki, hogy a hatalmas adathalmaz kétfelé ágazik. Természetesen vannak átfedések, gondoljunk csak a meseszerű mondákra, vagy a mondai elemekre épülő mesékre. A fivérek a gyermekmeséket népszerű kötetnek, míg a Német mondákat a tudományos igényeke kielégítő műnek szánták.
Úgy tűnik, hogy a mesék Wilhelm, a mondák pedig Jakob Grimm szellemi arculatát mutatják. Az előbbi szívesen olvasztott össze párhuzamos történeteket, amiket stilisztikailag egységesített, sőt időnként ki is színezett. A mondáknál azonban Jakob nem volt hajlandó tolerálni testvére szárnyaló gondolatait, erélyes levelekben tiltotta meg öccsének, hogy a mondákkal is azt tegye, mint a mesékkel.
A gyűjtés módja is másként alakult: míg a meséknél a szóbeliséget vették alapul, a mondákat főként az írott vagy nyomtatott forrásokból (krónikák, magánlevelek, ponyvaregények, oklevelek, sírversek) szemezgették ki. A mondákat tartalmazó kötet lezáratlannak tűnik, mert a testvérek egy harmadik kötetet is terveztek, amely végül csak 1993-ban jelent meg. Sőt elképzeléseik szerint kommentárokat is fűztek volna a mondákhoz, a terv azonban nem valósult meg.
Adamik Lajos és Márton László éppen húsz évvel ezelőtt készítették el a mesekötet első teljes, szöveghűnek tekinthető magyar fordítását, és a páros most a mondákat kívánja megismertetni a nagyközönséggel. Mind a fordítók, mind a pozsonyi Kaligramm Könyvkiadó tudják, hogy ez a munka nem lesz olyan népszerű, mint a mesekötet, ugyanakkor a mondák is rendkívül értékesek, és minden bizonnyal lesznek olyanok, akiket ez a kérdéskör is foglalkoztat. A szövegek különlegessége, hogy érdességük és lezáratlanságuk miatt meglehetősen távol állnak a német romantikus szépprózától.
A fordítók néhány szemelvényt közzé is tettek. Az egyikből megtudhatjuk, hogy a Wehre falu melletti rablóvárral a parasztok cselvetés segítségével számoltak le. Összeszedték fegyvereiket, és azzal az ürüggyel, hogy a nemesnek kardtáncot akarnak bemutatni, bebocsátást nyertek az erősségbe. Amikor bejutottak, akkor rávetették magukat az ellenségeikre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
