Az EU kudarcától tart a német kancellár
2007. március 22. 18:00
Angela Merkel német kancellár, az Európai Unió soros elnöke lehetségesnek tartja, hogy az EU végül kudarcot vall, s nem tud hatékony szervezetként megmaradni - legalábbis ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amelyet Merkel a Brüsszelben hétfőn bemutatott, rangos nemzetközi szerzőgárda által írt, az unió jövőjéről szóló könyv előszavában felvázol.
Korábban
Ugyanebben a mûben - egyetlen magyar szerzõként - Bogyay Katalin, az OKM szakállamtitkára a kulturális sokszínûség fontosságát elemezte. A brit Financial Times-csoport által kiadott, s az EU elődjét megalakító Római Szerződés ötvenedik évfordulójához időzített könyvben neves politikusok (Merkel mellett például José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök, Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Václav Klaus cseh államfő, vagy éppen a francia elnökválasztási verseny két legesélyesebb jelöltje, Nicolas Sarkozy és Ségolene Royal) elemzik, hogy szerintük újabb ötven év múlva hogyan működik majd az EU, s az akkori embereknek mi lesz a véleménye e szervezetről.
Merkel azonban - mint írja - el tud képzelni egy másik forgatókönyvet is, olyant, amelyben az emberek 50 év múlva, azaz 2057 márciusában is mindenütt ünneplik majd az EU-t, mert a kontinens országai végül mindig megtalálták a sürgős problémákhoz szükséges megfelelő válaszokat. A német kancellár írásában a két lehetséges forgatókönyv kapcsán úgy vélte: "rajtunk múlik, hogy az európai integráció második ötven évét is ugyanolyan sikertörténetté tegyük, mint amilyen az első ötven év volt."
Bogyay Katalin mind írásában, mind a brüsszeli bemutatón elhangzott előadásában, illetve az MTI-nek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy minden európai nemzet nagyon erős kultúrával, a kultúrának nagyon gazdag tárházával rendelkezik: márpedig ha ezt a tényt az emberek elhiszik, akkor nem kell tartaniuk saját kultúrájuk elvesztésétől. Hiszen ez a sokszínűség éppen, hogy inspiráló jellegű.
Egyben hozzátette: a magyar kultúrának az európai kultúrák együtthatásában összekötő és inspiráló szerepet kell játszania, s ezért ő írásában javasolta, hogy Magyarország szervezzen európai konferenciát, ahova minden egyes nemzet elhozhatná, s a többiekkel megismertethetné saját kultúrájának két-három, saját maga által legfontosabbnak ítélt elemét.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap