Láncraverve vezekel a Wilberforce család

A rabszolgaság ellen küzdő William Wilberforce két leszármazottja is azok között a modern kori abolicionisták között volt, akik rabigába és láncokba öltözve akarják megtenni a Hulltól Londonig vezető mintegy 400 km-es utat. A vállalkozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel bocsánatot akarnak kérni az Angliában három évszázadig virágzó rabszolga-kereskedelemért, és tiltakozni a modern rabszolgaság minden formája ellen.


Mozifilm a rabszolgaság eltörléséről: Amazing Grace

Lady Kate Davson, az egyik ükunoka, az utazás megkezdése előtt nyilvánosan kért bocsánatot "minden fekete testvérétől".  "Nagyon megalázó számunkra itt állni láncokkal a testünkön. Csak annyit szeretnék mondani, hogy remélem, fekete testvéreim a világ minden pontján megbocsátanak nekünk mindazért, amit elkövettünk ellenük. Teljesen biztos vagyok benne, hogy William Wilberforce most velünk menetelne" - mondta Lady Davson.

A résztvevők március 24-én fognak csatlakozni a canterbury és yorki érsek által vezetett Tanúbizonyság menetéhez (Walk of Witness) Westminsterben. Útközben csatlakozik hozzájuk március 7-én Lincoln püspöke, Dr. John Saxbee tiszteletes, és John Prescott miniszterelnök-helyettes is. Andrew Winter szerint a csapat a "rabszolga-kereskedelem örökségét érintő témákat fog felvetni. De a legfontosabb, hogy bocsánatot fogunk kérni Anglia, Európa és a többi ország nevében a rabszolga-kereskedelemben való részvételért. Gyógyító hatású lehet az együtt menetelés, ami segít a rabszolga-kereskedelemmel szembeni érzelmi reakciók feldolgozásában. Ez egy olyan nyílt seb a nemzet testén, amelyet eddig nem vettünk figyelembe."

Winter szerint a bocsánatkérés elkerülhetetlen. "Utunk során több iskolával is kapcsolatba kerülünk, amelyekben feltárjuk a rabszolga-kereskedelem igazi arcát. Csak egyet tehetünk, őszintén bocsánatot kérünk. Magunkat megmentőkként állítottuk be, pedig mi voltunk a legrosszabb elkövetők. Semmi, ami azóta történt, nem menthet fel bennünket a felelősség alól." David Pott szervező szerint a résztvevők az út során képet kapnak arról, milyen fizikai megpróbáltatásoknak voltak kitéve az afrikai rabszolgák. "Minden expedíció kockázatot jelent - a rabszolga-kereskedelmi utak pedig igen kockázatos vállalkozások voltak, Így nem csoda, hogy utunk során, amellyel valamit helyre akarunk hozni az okozott kárból, kihívásoknak vagyunk kitéve. Ennek ellenére a töredékét sem kell elviselnünk annak, amin a rabszolgák keresztül mentek."

William Wilberforce 1728-ban született Hull városában gazdag kereskedő családban. 1878-ben bemutatták az abolicionista Thomas Clarksonnak, és megbízták a rabszolgaság eltörléséért indított parlamenti kampány vezetésével. 1789-ben beszédet mondott az Alsóházban a rabszolga-kereskedelem eltörlése mellett, majd 1790-ben engedélyt kapott egy bizottság felállítására, amelynek segítségével betekinthetett a rabszolga-kereskedelembe. Egy évvel később törvényjavaslatot nyújtott be a rabszolga-kereskedelem eltörléséről, ami azonban megbukott 1792-ben és 1793-ban több hasonló törvényjavaslatot is előterjesztett, 1806-ban pedig egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megtiltotta volna a brit állampolgárok részvételét a francia gyarmatokon folyó rabszolga-kereskedelemben. A Felsőház elé került, rabszolga-kereskedelem eltörléséről szóló törvényjavaslat sikeresnek bizonyult, és az uralkodó 1807. március 25-én jóváhagyja a törvényt.

A menet része annak az eseménysorozatnak, amellyel meg akarják ünnepelni a rabszolga-kereskedelem eltörlésének 200. évfordulóját. A bicentenáriumot azonban beárnyékolják azok a feltevések, hogy az angol kormány nem tesz meg mindent az emberkereskedelem ellen, amelyet az ENSZ a rabszolgaság modern fajtájának nevezett.

A rabszolgaságot 1807-ben törölték el Wilberforce összehangolt kampánya következtében. Az abolicionisták parlamenti ellenfelei közé tartozott sok befektető, politikus, arisztokrata, London városa és az anglikán egyház is, amely rabszolgákkal műveltette karibi cukornád-ültetvényeit. Tavaly Tony Blair miniszterelnök "mélységes sajnálatát" fejezte ki Anglia részvétele miatt a "szégyenteljes" kereskedelemben, de a bírálók szerint a kormánynak végre nyilvánosan is bocsánatot kellene kérnie.