Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség

1956 kísértett az alakulás felett

A KISZ a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) utódjaként, a kommunista párt irányítása alatt álló országos, egységes és egyetlen ifjúsági tömegszervezetként alakult meg 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, a Köztársaság téren, az Erkel Színházban. Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer restaurálásának fontos eleme volt. Ezt mutatja, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet.

A DISZ tagjai Sztálinváros építésénél

Az MSZMP IKB aztán 1957. február 26-án határozott a szervezet felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel történő konzultálás volt a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek abban mindannyian egyetértettek, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.

Egységbe forraszt a KISZ

Fel, kommunista ifjú sereg, Hajnal vezesse léptedet! Higgy elveidben, jó karodban bízz, Melletted elvtárs a KISZ. Úgy indulunk, mint zúgó vihar, És úgy áradunk, mint a dal. Édes hazánkért, a forradalmi pártért A néppel tűzön-vízen át. Jöjj, ifjú társam, munkára fel! Rólunk a Hanság énekel Nem gyűr le minket sem a tűz, se víz, Egységbe forraszt a KISZ. Úgy indulunk, mint zúgó vihar, És úgy áradunk, mint a dal. Édes hazánkért, a forradalmi pártért A néppel tűzön-vízen át.

A KISZ megalakításakor még több ifjúsági szervezet (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség - MAFISZ, Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége - EPOSZ, Diákszövetség, Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete - MEFESZ, Magyar Őrszem Csapatok Szövetsége stb.) működött. Ezeket többségében 1957 első felében felszámolták: kimondták a tevékenységük beszüntetését, önfeloszlatásukat. A többiek a KISZ részévé nyilvánítva magukat adták fel önállóságukat.

1957 nyarán az új szervezet létszáma már meghaladta a 130 ezret, míg a későbbi években, szervezettségének teljes kiépülésekor a taglétszám tartósan 900 ezer fő körül volt. A KISZ szervezésének kezdeti szakasza az első országos értekezlettel, 1957. október 25-27. között zárult le, ahol a párt ifjúsági és egyben országos tömegszervezetként, a kommunista párt korábbi ifjúsági szervezeteinek (KIMSZ, MADISZ, SZIT, MINSZ és DISZ) utódjaként határozta meg önmagát.

A '60-as évek első felében az ifjúság mozgósítására és az "új nemzedékek társadalomba való beilleszkedésének feladataira helyezték a hangsúlyt" - írta Iván Géza az Online Pedagógiai Lexikonban. A KISZ ekkor szervezett akciói (az évekig tartó lecsapolási munkálatok a Hanságban, az építőtáborok, fásítások, különböző látványos vetélkedők és versenyek, védnökségvállalások stb.) alkalmanként a közösségi együttlét és cselekvés élményének nyújtására is alkalmasnak bizonyultak az ifjúság különböző csoportjai számára.

Pest és Nógrád megyei középiskolások érkezése a KISZ Rózsa Ferenc építőtáborába

A Kádár-rendszer egyébként már kisgyermekkortól gondjaiba vette a fiatalokat és a mozgalmi élet szépségeivel töltötte ki szabadidejüket. A kisdobos, majd az úttörő fokozat után a középfokú tanulmányok megkezdésétől automatikusan következett a KISZ, s a jelképes tagsági díj befizetésével megváltott tagságot közvetlen előnyökre lehetett konvertálni: például a továbbtanulásnál, a munkahelyi érvényesülésben, a karrierlehetőségekben. A KISZ-es építőtáborokban a nyári szünidő gazdaságilag is hasznos eltöltése nyílt lehetőség.

Kik azok az ifjúgárdisták?

Az Ifjú Gárda eredetileg a KISZ rendezvényeit biztosító rendezőgárdából kialakított, hazafias-honvédelmi nevelést erősítő szervezet volt, a KISZ teljes politikai irányításával. Szervezete, alapvetően középiskolákra, munkahelykre alapozott. Nagyon kevés területi alegység működött. Szervezeti felépítése katonai volt, raj-szakasz-század-zászlóalj. Parancsnoki állománya a megyei szinttől hivatásos katonatisztekből szerveződött. Így biztosított volt a szervezet betagosíthatósága a katonai hierarchiába. A fegyveres erők, testületek, rendészeti szervek utánpótlását is biztosította. Az ifjúgárdisták (fiúk és lányok) 14 éves kortól teljesítettek szolgálatot. A belépés önkéntes volt, de véleményezhette a felettes KISZ-bizottság. A gárdisták egyenruhát viseltek, mely országszerte egységes volt. Általános, honvédelmi kiképzésen és politikai foglalkozásokon kívül szakági felkészítésen is részt vettek. 1989-ben feloszlott.

A KISZ voltaképpen egyszerre volt "önkéntes" (tehát államilag szervezett) tömegszervezet és az élcsapat kinevelésének előkészítője: a káderek esetében ugyanis a párt előiskolájaként, az iskolai, egyetemi, területi szervezetek a funkcionáriusainak versenyistállójaként működött. 

1. 1956 kísértett az alakulás felett
2. Kutathatatlan reformtörekvések