Széchenyi György esztergomi érsek Budán három iskolát alapít

2004. szeptember 13. 12:06

1687. március 19-én Pozsonyban Széchenyi György esztergomi érsek három budai iskola alapító oklevelét írta alá, köztük az Academicum et Universitatis Collegiumét, a mai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumét. Az első egy Academicum et Universitas Collegium, azaz főiskolai és egyetemi gimnázium 1949 óta II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A második intézmény Collegium Alumnorum Clericolium, vagyis papnevelő szeminárium. A harmadik iskola világi ifjak kiművelésére hivatott nevelőintézet a Convictus volt. Az érsek az iskolák létesítésével a jezsuitákat bízta meg, s a felmerülő költségek fedezésére 200 ezer forintnyi értéket bocsátott a rend rendelkezésére. Célja a másfél évszázados török megszállás után a keresztény műveltség újraültetése volt. A jezsuiták rendházuk és iskoláik elhelyezésére az 1686. évi pusztító ostrom ellenére csodálatosan épen maradt hat budai épület egyikét, a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom szomszédságában álló török Medresze falait kapták meg. 1687. december 6-án indult meg itt az oktatás a jezsuiták budai kollégiumában. Az iskola olyan kiváló hazafiakat nevelt, mint Eötvös József, Keleti Károly, Semmelweis Ignác és még sokan mások. A gimnázium a főváros legrégibb középiskolája.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai