Megszületett Apor Vilmos vértanú püspök
2004. szeptember 13. 12:06
Báró altorjai Apor Vilmos Segesvárott látta meg a napvilágot. Teológiából doktorált, 1915-ben szentelték pappá. Nagyváradra, majd Gyulára került. Működése három fő területre terjedt ki: a hitéletre, a karitatív munkára és a magyar társadalom keresztény szellemű átformálására. Egyházközségi lapot indított, népmissziókat szervezett. Vallotta, hogy szociálisan szolgáló egyházat kell létrehozni, de ez csak a hit erősítése által érhető el. Legfőbb törekvése a szeretetre való nevelés volt. Az Anschluss eseményei után a gyulai német híveket óvni igyekezett a szélsőjobboldali propagandától. XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri megyéspüspökké nevezte ki. Ő lett a katolikus vallásra áttért zsidók Magyar Szent Kereszt Egyesületének egyházi elnöke, és erőteljesen tiltakozott a zsidótörvények bevezetése ellen. A II. világháború alatt számos beadvánnyal fordult a kormányzathoz az üldözöttek megmentése érdekében. 1945. március 30-án, nagypénteken szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről el akarták vinni a fiatal nőket `munkára`. Apor Vilmos tárgyalt a szovjet kapitánnyal, ajánlotta, hogy a lányok helyett férfiak és idős hölgyek menjenek dolgozni a kaszárnyába. A vita ingerültté vált, a tiszt rálőtt a püspökre, majd a katonák eltűntek. Apor Vilmos húsvét hétfőre virradóra belehalt sebeibe. Ideiglenesen a győri karmelita templom kápolnájába temették. A székesegyházban 1948-ban elkészült a vörösmárvány végleges sírhely, de a személyi kultusz idején a hatóságok nem engedélyezték az újratemetést, amire csaknem négy évtizeddel később, 1986-ban került sor. A püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta a római Szent Péter-bazilikában. Ünnepe azért május 23., mert vértanúsága (március 30., illetve április 2.) többször is a húsvéti időszakra eshet, s 1986-ban május 23-án szállították át hamvait a győri székesegyház kriptájába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
