Finnek üzemeltetik a világ egyetlen Lenin-múzeumát
2007. február 22. 10:15
A világ egyetlen Lenin-múzeuma Finnországban, Tampere városában működik azóta, hogy 1993-ban bezárták a moszkvait.
Korábban
Élt, él és élni fog |
"Ez történelmi múzeum" - hangoztatja már bevezetőben Aimo Minkkinen igazgató, hogy eleve kizárjon bármiféle politikai félreértést. "Itt, ebben a szobában találkozott először Lenin és Sztálin 1905 decemberében. ... Finnországnak, Leninnek és Sztálinnak akkor egy közös ellensége volt: a cár" - mondja Aimo Minkkinen abban a helyiségben, amelyet ma a személyzet használ.
Bár a moszkvai egyetemen végzett, a Finn Kommunista Párt tagja is volt egy időben, és magát "nem sztálinista értelemben vett marxista-leninistának" nevezi, az igazgató hangsúlyozza, hogy semmiképpen sem akarja, hogy a szovjet rendszer dicsőítőjének tekintsék. "Nem kérünk abból a szocializmusból. 20 ezer finn pusztult el a sztálini táborokban. De a kapitalizmus nem old meg minden problémát. Alternatívákra van szükség, ezt keresik látogatóink" - mondja.
A kommunizmus egyik teoretikusának szentelt múzeum fenntartása különösnek tűnhet egy olyan ország részéről, amely súlyos árat (területek elcsatolása, óriási kártérítések) fizetett a Vörös Hadsereg ellen 1939-1944 között vívott két háborúban. De Finnországot, amely 1809-től 1917-ig Oroszországhoz tartozott, többé soha nem foglalták el, és ennyiben sorsa más volt, mint Észtországé, Lettországé és Litvániáé.
A diákok és kutatók számára nyitva álló könyvtárán túl fotók, fakszimilék, újságkivágások, audiovizuális dokumentumok, szobrok (bronzból-, gipszből-, és még rizsszemekből is), valamint propaganda-tablók idézik Lenin alakját. A gyűjtemény gazdagodott azt követően, hogy a Szovjetunió összeomlása után megnyíltak a moszkvai irattárak, de Minkkinen szerint "Putyin elnök ismét bezárta a kaput".
A múzeumban röviden dokumentálják Vlagyimir Iljics Uljanov életútját, kora gyermekkorától és a III. Sándor cár elleni összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett bátyjának drámájától - amely Lenin forradalmár pályafutását elindította - egészen 1924 január 21-én, 53 éves korában bekövetkezett haláláig. A múzeum dokumentálja Lenin és Finnország kapcsolatait is: az agitátor ugyanis II. Miklós rendőrsége elől menekülve finn területen rejtőzött 1905-től 1907-ig és 1917-ben.
Az intézményt a Finn-orosz baráti társaság és a finn állam hozzájárulásából, valamint a belépők árából és a szuvenírokból - az obligát Lenin-portrés pólókból, kitűzőkből, edényekből, érmekből és plakátokból fedezik, s látogatói főleg diákok, és mind nagyobb számban turisták - élen az angolokkal, a németekkel és a franciákkal.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20