2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

II. József várossá nyilvánítja Nyíregyházát

2004. szeptember 13. 12:06

A török hódoltság idején fokozatos hanyatlásnak, elnéptelenedésnek indult településen - amely a honfoglalás idején Nyír néven az egyik nagyobb lakott hely volt a térségben, majd Szent István király tette egyházi központtá `Ecclesi de Nyír` Nyír-Egyháza néven - 1753. május 16-án határozta el Károlyi Ferenc földúr, hogy tót ajkú lakosságot telepít a fogyó népesség helyébe. A kezdeményezésre Szarvason Petrikovics János csizmadiamester toborozta társait az áttelepítésre, és végül 350 család költözött Szarvasról, Békéscsabáról, Orosházáról és Mezőberényből Nyíregyházára. 1780-ra megtízszereződött a lakossága a szabolcsi településnek. 1786. november 23-án nyilvánította várossá Nyíregyházát II. József. A város 1803-ban és 1824-ben megváltotta az összes földesúri jogokat, biztosítva teljes függetlenségét. 1837-ben járási, majd 1876-tól megyei székhely lett, akkor már 22 ezer lakossal. 2004-ben több mint 116 ezren éltek a településen, s így Nyíregyháza az ország hatodik legnagyobb városa.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár