Napóleon-szakértő értekezett az 1956-os forradalomról

Az oroszok azonnal értettek mindent

Henri-Christian Giraud Tavasz októberben, a magyar forradalom története című könyve az Édition du Rocher című kiadó gondozásában jelent meg. A `magyar hősöknek` ajánlott kötet archív anyagokkal kiegészített tanúvallomásokon keresztül sok érzelemmel követi végig a forradalom eseménytörténetét és résztvevőinek sorsát. Sebestyén Viktor Budapest 56, a 12 nap, amely megrázta a szovjet birodalmat című könyve - amely a Calmann-Lévy kiadónál jelent meg - a forradalmat történelmi perspektívába helyezi és annak politikai hátterét, valamint a korabeli nemzetközi helyzetet elemzi. A Tallandier kiadó gondozásában pedig egy személyes vallomás jelent meg Farkas André tollából Budapest 1956, a tragédia, ahogy én láttam és megéltem címmel.

Max Gallo

Max Gallo szerint a magyar forradalom mindenekelőtt egy ezeréves, gazdag történelmű, büszke nép felkelése volt, amely vissza akarta nyerni függetlenségét és haza akarta küldeni az 1944-45-ben az országot kifosztó oroszokat, akik 150 ezer nőt erőszakoltak meg és olyan magyar moszkovita kommunistákat helyeztek az ország élére, akik a harmincas évektől Moszkvában éltek. Mindenféle konkrét cél nélkül ez a nemzeti követelés fogalmazódott meg már az első, spontán diáktüntetésen október 23-án is.

Az oroszok azonnal felismerték a helyzet súlyosságát, amelyről később Hruscsov úgy nyilatkozott, hogy elégséges lett volna a magyar írókat időben kivégezni és a forradalom nem tört volna ki. A szovjet vezetés azt gondolta, hogy csak durva fellépéssel lehet elhárítani a veszélyt, amelynek azonnal megértették az okait - hangsúlyozza a francia történész.

Velük szemben - Gallo szerint - a magyar kommunista vezetők, élükön Nagy Imrével, nem érzékelték a szovjetek eltökéltségét és kettős játékát, s nem voltak a "forradalom követeléseinek magaslatán". A történész úgy véli, hogy Nagy Imre óvatosságból és ideológiai elvakultságból hagyta elveszni azt a pillanatot, amikor olyan kompromisszumra lett volna meg a lehetőség, amely figyelembe vette volna a szovjetek erejét és a nemzetközi helyzetet is. A felkelők az Egyesült Államoktól vártak segítséget, Eisenhower ugyanakkor választási kampányt folytatott és el akart kerülni minden konfrontációt a Szovjetunióval. Franciaország és Nagy-Britannia a Szuezi-csatornánál folytatott katonai beavatkozást, amelyet az ENSZ elítélt, de az oroszok a legnagyobb nyugalommal vonulhattak be november 4-én Budapestre - emlékeztet Gallo.

Értékelése szerint a magyar forradalom kudarca sok tanulsággal szolgált. A nyugat-európai kommunista gondolkodók ekkor értették meg a Szovjetunió valódi természetét; azt hogy egy elnyomó és gyilkos diktatúráról van szó. Az európai nemzetek több mint harminc évvel később nyerték el függetlenségüket, de "minden Budapesten kezdődött 1956 októberében" - írta Max Gallo.

(Múlt-kor/MTI)