Hamász területen lehetnek a jeruzsálemi templom kincsei

2006. szeptember 29. 12:30

A minden idők legnagyobb bibliai leletegyüttesét jelentő ősi zsidó kincs a Hamász által uralt területen található - legalábbis erre a váratlan következtetésre jutott egy angol régész. A római birodalom katonái által a jeruzsálemi templom felgyújtásakor elrabolt és mostanáig elveszettnek hitt szertartási eszközök valójában már 1500 éve a jeruzsálemi Templom-hegy alatt lehetnek elrejtve.

Korábban

Nincs köze Kumránnak a Holt-tengeri tekercsekhez

Dávid király volt Júdea Rózsa Sándorja

Kétezer éves izraeli alagútrendszert találtak

Megtalálták a Közel-Kelet első keresztény templomát

Sean Kingsley egy évtizede keresi a jeruzsálemi templom kincseinek, szertartási eszközeinek - köztük a nagy gyertyatartó (menóra) - nyomát különböző ókori szövegekben és régészeti forrásokban. Állítása szerint 2000 év elteltével először sikerült rekonstruálnia azt a folyamatot, amelynek során a kincsek az i.sz. 5 században elhagyták Rómát.

A jeruzsálemi templom elpusztítását Vespasianus császár rendelte el a zsidó felkelés végén, majd annak felgyújtása után a római csapatok 50 tonnányi aranyat, ezüstöt és értékes műtárgyakat vittek magukkal Rómába. A kincset cipelő katonák láthatók Vespasianus fiának, Titusnak alig egy évtizeddel később épült diadalívén is.

Az ötödik századig, azaz Róma bukásáig a kincseket a Fórumon álló Béke templomában állították ki. Kingsley a Vatikántól kapott adatokból jött rá, hogy a kincs ekkor elhagyta a várost. "Egy biztos, a kincs nincs a Vatikán mélyén elrejtve. Én vagyok az első, aki bizonyítani tudja, hogy a Templom kincsei nincsenek Rómában" - mondta a régész a The Times-nak.

Kingsley a történeti rekonstrukció során az i.sz. első századi zsidó történetíró, Josephus Flavius munkájára, Justinianus udvari történészének, az i.sz. 562-ben elhunyt Prokopiosznak munkájára, és Hitvalló Szent Theophanész (760k.-817), Bizáncban élő szerzetes könyvére támaszkodik. Theophanész a 284-814 közti történelmet bemutató Chronographia-jában azt írja, hogy i.sz. 455-ben a kincseket Geiserik vandál király vitte magával Karthágóba, ám azokat 533-ban Belizár, bizánci hadvezér Hippo Regius kikötőjében fogta el, majd a birodalmi fővárosba szállíttatta.

A hetedik században a perzsák kifosztották és felperzselték Jeruzsálemet. A kinevezett Modestus pátriárka 614-ben magával vitte a kincseket, majd hamarosan a Templom-hegy alatt rejtették el azokat. Az ekkor történt eseményekkel Komoróczy Géza is foglalkozott - vonatkozó cikkét a menóra és a keresztfa történetéről itt olvashatja. Az arab hódítás után azonban megfeledkeztek minderről, úgyhogy a keresztesek megjelenésekor már senki nem tudott a kincsek hollétéről.

Kingsley az interjúban elmondta, hogy a kincsek miatt évtizedek óta vita dúl a Vatikán és Izrael között, ugyanis az utóbbi a pápai államot gyanúsítja a kincsek jogtalan birtoklásával és visszatartásával. Mivel a Templom-hegy birtoklása ma az arab-izraeli konfliktus egyik központi kérdése, még akár diplomáciai bonyodalmat is jelenthet, ha kiderül, hogy a kincs ténylegesen a Hamász által uralt területen lett elrejtve. Kingsley szerint azonban kétség nem fér hozzá, hogy ha a kincsek előkerülnének, minden idők legnagyobb bibliai lelet-együttesét jelentenék.

A vizsgálatról és a jeruzsálemi kincsek rekonstruált történetéről Kingsley 2006. október 5-én megjelenő, God's Gold: The Quest for the Lost Temple Treasure of Jerusalem (Isten aranya: a jeruzsálemi templom elveszett kincseinek nyomában) című könyvében olvashatnak az érdeklődők.