Vasbeton pajzs lesz a mosonmagyaróvári 56-os emlékmű fókuszában
2006. július 27. 11:45
Lenzsér Péter, az 1956-os mosonmagyaróvári emlékhely koncepciótervének kidolgozója az október 26-i sortüzet állítja fókuszba: építészeti megoldásokkal szeretné megidézni, és a közgyűjtemény látogatóinak átélhetővé tenni a fél évszázaddal ezelőtti események drámaiságát. Erről az Ybl-díjas építész beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy koncepcióját ismertette a helyi képviselőtestület '56-os munkacsoportjával Mosonmagyaróváron.
Korábban
Az emlékhelyet a város az üresen álló határőrlaktanya egy részében akarja kialakítani, ahonnan 50 évvel ezelőtt a téren összegyűlt tömegre lőttek. A tervező a laktanya homlokzatával szemben, az épület előtti út túlsó oldalán egy hatalmas vasbeton pajzsot képzel el. Mögötte földből formált domb jelképezné a laktanyával szembefeszülő tömeget. A mostani emlékmű a laktanya előtt
A tragikus események előzményeinek és következményeinek dokumentumai az épületben kapnának helyet. Az október 26-ai sortűz tragikumának átéléséhez sajátos építészeti megoldást javasol: az emelkedő pályájú zárt folyosó egyirányú utcaként terelné az emlékhely látogatóit a kálváriás stációkon keresztül a domb belsejébe, s onnan a pajzs előtti erkélyre. "A vesztőfal előtt állni teljesen kiszolgáltatott helyzetet teremt, onnan nincs hová hátrálni, mint ahogy a sortűz áldozatainak sem volt annak idején" - mondta az építész. Az emlékhelyhez kapcsolódó dokumentációs központot az alagsorban ajánlja elhelyezni Lenzsér Péter. "Ez is jelképes lenne, mert mindenki úgy tudta, hogy a korabeli titkos iratokat akkoriban ott tárolták" - tette hozzá.
Szentkuti Károly alpolgármester, az '56-os munkacsoport vezetője elmondta: a laktanyából négyszáznegyven négyzetmétert ad át a határőrség az emlékhely számára. A politikus kitért arra, hogy a közgyűjtemény az elgondolások szerint megemlékezik Moson megye XX. századi veszteségeiről: a holokauszt, illetve a kitelepítések áldozatairól. "Szakmai körökben felvetődött, hogy közép-európai kitekintést is nyújthatna a kiállítandó anyag" - mondta Szentkuti Károly.
Az idén kétmillió forintot fordít az önkormányzat a szakmai program elkészítésére. A megvalósítás az alpolgármester szerint százmilliós nagyságrendű költséget igényel, amelyhez a fedezetet több forrásból kell előteremteni. A leendő emlékhely megnyitásának időpontjáról Szentkuti Károly nem akart becslésekbe bocsátkozni.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 20:20
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 18:05
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap