Nyolcezer éves halászfalut találtak Isztrián

Darko Komso, az ásatás vezetője a lapnak elmondta, hogy öt éve kezdték meg a terület feltárását. 40 négyzetméter földterületet ástak föl és már 30 centiméter mélységben lakott helység nyomaira bukkantak a neolit korszakból. 

A település korát a szakemberek i.e. 5710 körülre teszik, lakói pedig halászok voltak. A régészek összeszedtek néhányezer különféle halcsontot, egy a korra specializálódott görög botanikus pedig megerősítette, hogy a talált gabonaszemek mintegy nyolcezer évesek. A szakemberek feltételezése szerint a Liznjan helyén nyolcezer évvel ezelőtt élt lakosság a halon kívül kecske-, birka-, és vadhússal táplálkozott.

Mindezen túl a régészek megtisztítottak 24 darabka obszidiánt, illetve vulkánikus üveget, amilyeneket eddig csak Görögországban, Szicíliában és a Pannon-síkságon (ez a Kárpát-medencét vagy annak egyes vidékeit jelentheti) találtak. Föltártak ezenkívül vadászathoz használt kovakő nyilat, állati csontból készült halászhorgot, féldrágakövekből készült nyakláncot, és kerámiából készült kultikus edények darabjait is.

(Múlt-kor/MTI)