Középkori épületeket rejthet az egykori Táncsics-börtön

Feltárásra vár a bizonytalan funkciójú épület

Az emléktábla az épület falán

A XIII-XIV. században az egykori Szombat kapu (mai Bécsi Kapu, Táncsics Mihály utca) környékén állt a közönségesen csak Kammerhofnak nevezett királyi nagykúria (Magna Curia regis). Az épület funkciójáról megoszlik a kutatók véleménye. Egyesek szerint a XIII. században ez adott otthont a királyi palotának, mások ide helyezik a királyi pénzverőműhelyt vagy kamaraházat. Az sem zárható ki, hogy királyi, illetve királynéi rezidenciaként működött.

A korszakra vonatkozó források alapján változatos kép tárul a szemünk elé. Egy osztrák forrás szerint az 1301-ben királlyá választott Vencelt a székesfehérvári koronázási szertartás előtt a Kammerhofba vezették, mivel ebben az épületben lakott a király és háza. (Ez a kútfő említi először az épület német nevét.) 1308-ban Károly Róbert egyik oklevelében a budai kúriájáról emlékezett meg. Hasonlóan fogalmazott Lajos király 1354-ben. Az 1360-ban kiűzött zsidók a Kammerhof szomszédságában, a jelenlegi Táncsics Mihály utca két oldalán telepedtek le 1364-ben.

Egy XV. századi oklevél újabb információkat árul el. A házat, amely egykor Károly Róbert királyé volt, Lajos 1382-ben a pálosoknak adományozta. Az épülethez egy Márton tiszteletére szentelt kápolna és egy földdarab - ahol Lajos király és anyja, Erzsébet építkezett - tartozott. 1349-ben az anyakirályné a pápához folyamodott, hogy a budavári királyi és királynéi Szent Márton-kápolna részére, amelyet ő alapított és építtetett, búcsút engedélyezzen.

A területnek több birtokosa volt. A pálosok a XV. század elején a Cilleiekkel cserélték el, Ulrik halála után az ingatlan a korona tulajdona lett. Mátyás király hű emberének, Guthi Országh Mihálynak adományozta. Az 1530-as években a telek északi részén alakították ki az ún. Erdélyi-bástyát. Az évszázadok ostromait az épületek nem élték túl. A József Kaszárnyát, amelynek homlokzata az utcára néz, 1810 körül húzták fel. Itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos.

Az eddigi korlátozott régészeti kutatások nem tették lehetővé, hogy meghatározzák az épület egyértelmű szerepét. Az 1962-es feltárások nyolc középkori épület maradványait hozták a felszínre. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az épülethez tartozó egykori Szent Márton-kápolnának a maradványait a szomszédos 7. számú telken (volt Erdődy-palota, ma MTA Zenetudományi Intézet) találták meg. Reméljük a leendő feltárások választ tudnak adni a középkori Buda egyik vitatott kérdésére.