Elhervadt a kínai száz virág 56 után
2006. május 19. 18:45
Feloldotta a kínai külügyminisztérium az 1956 és 1960 között keletkezett diplomáciai iratok egy részének titkosságát. A szakértők választ remélnek arra is, miként reagált Peking az 1956-os magyar forradalomra - számolt be róla a Magyar Hírlap.
Ami az akkori hivatalos kínai álláspontot illeti, afelől semmi kétség. A Zsenmin Zsipao című pártlap 1956. november 5-én szerkesztőségi cikkben közölte: `Ünnepeljük a magyar nép Nagy Győzelmét. Örömteli hír érkezett: a magyar nép (...) a szovjet fegyveres erők támogatásával megbuktatta a reakciós Nagy-kormányt, amely elárulta a magyar népet és a magyar nemzetet.` Magyarország pekingi nagykövetségének egyelőre nincs tudomása arról, hogy a magyar tudósok közül valaki is ki akarná kérni a kutatható dokumentumokat, de még nagyon friss a hír, az esetleges érdeklődők jelentkezése későbbre várható - mondta Mészáros Sándor nagykövet az MTI-nek.
A Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao angol nyelvű internetes oldalán beszámolt arról, hogy a dokumentumok - diplomáciai utasítások, jelentések, beszélgetések szövegei, továbbá távirati jegyzékváltások, feljegyzések - a külügyminisztérium levéltári olvasótermében számítógépen hozzáférhetők.
A kutatók megvizsgálhatják, milyen magatartást tanúsított Kína az 1956-os lengyelországi és magyarországi események után. A Szovjetunióval való szakításig, 1960-ig Kína politikája semmiben sem különbözött a szovjet politikától. Mao Ce-tung 1956 elején hirdette meg a `virágozzék száz virág` politikáját, hogy kiengedje a gőzt: a Szovjetunió Kommunista Párjának 20. kongresszusa után vagyunk. Az 1956-os magyar forradalom után azonban Mao elnök oly mértékű és heves kritikai megjegyzésekkel kényszerült szembesülni Kínában, hogy beindította a revizionizmus elleni harcot, és a száz virág politika helyett utasítást adott a `mérges gyomok irtására`. Mao Ce-tung egyebek között ezért gyűlölte engesztelhetetlenül Joszip Broz Titót és Nagy Imrét.
Az anyagok feloldása azonban nem teljes körű: a korszak titkos anyagainak negyven százaléka továbbra is zárolt marad. A hivatalos kínai lap szerint a pekingi külügyminisztérium hamarosan az 1961 és 1965 közötti diplomáciai okmányok titkosságát is feloldja.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.