2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Törtető tüdőbaj: a királyi kórtól a kopogtatásig

2006. május 2. 17:30

Mikor is jelent meg a tüdőgümőkór a történelemben? A köztudat a zsúfolt, füstös XIX. századi kapitalista nagyvárosok megjelenéséhez köti. Ebben van némi igaza, hiszen a kór terjedésének és tartós jelenlétének kedvez az ilyen környezet. De a XIX. század csak a történelmi csúcsot jelentette a tbc történetében.

Hiszen már a füst-, szmog- és HIV-mentes antik Hellászban illetve Itáliában leírták a tüdőgümőkóros beteg jellegzetes tüneteit: a nyaki és más nyirokcsomók duzzanatát, a beesett, áttetsző bőrı, kísérteties arcot, a véres, gyakori köpetet, a verejtékezést, a magas testhőmérsékletet, bár utóbbit még nem tudták mérni pontosan. Másfelől a kór a zsúfolt, szellőzetlen falusi viskók, paraszti porták fertőzött vizet fogyasztó, egyoldalúan táplált, legyengült népességéből is tömegesen szedte áldozatait - és szedi ma is ilyen körülmények között.

A bacilus porszemeken vagy a levegő páracseppjeinek belsejében lapul meg, és belélegzéssel jut a tüdőhólyagokba, vagy táplálkozással a bélrendszerbe, ahonnan tovaterjed - gyakran egész családokat irtva ki. Mindemellett a különböző népcsoportok változó érzékenységet mutatnak a megbetegedésre, egyes indián törzsek csaknem kihaltak, de több történelmi bizonyíték szerint néhány generáció alatt erősödhet is az érintett népesség védekezőképessége. Ha az immunrendszer legyengül alultápláltság, környezeti szennyezés vagy más betegségek, esetleg gyógyszeres kezelés miatt, akkor támad az addig lapuló kórokozó bacilus, betegséget vált ki és halált okoz 5-15 éven belül.

Évszázadokon keresztül görvélykórós volt vagy scrofulában szenvedett az a beteg, akinél - mint ma már tudjuk -a tuberkulózisbacilus a nyirokcsomók, elsősorban a nyaki nyirokcsomó megduzzadásában, elgennyesedésében jelentkezett, de pontos orvosi ismeretek híján más, hasonló tünettel járó megbetegedést is idesorolhattak. Angliában és Franciaországban királyi kórnak is nevezték a betegséget... A királyokat ezen országokban arra is képesnek tartották, hogy a betegeket - megengedvén a duzzanat megérintését - meggyógyítsák, persze kellően látványos kísérőelemek közepette. A hiedelmet táplálta, hogy a megfertőződött állapota átmenetileg akár évekre is megjavulhatott.

A cikk teljes terjedelmében a 2006. évfolyam májusi számában olvasható!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár