Kiállítás nyílt Thália 20. századi szolgálóiról

Nagy András, a Színháztörténeti Intézet igazgatója megnyitó beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar színháztörténet meghatározó figurái láthatók a kiállításon, és ami velük történt, az szégyenletes. Példaként említette a híres Zoli bohócot, aki törpe volt és méretarányos sárga csillagot varrt fel magának. Szívszorító Rózsahegyi Kálmánnak, a Nemzeti Színház örökös tagjának 1944. április 8-án keltezett, a belügyminiszterhez írt levele, amelyben kéri, hogy mint örökös tagnak, ne kelljen viselnie a sárga csillagot. Ezek a művészek magyarok voltak és világpolgárok - mondta Nagy András. B. Turán Róbert, a Zsidó Múzeum igazgatója felolvasott egy röplapot 1927-ből: ebben Szomory Dezső színdarabja elleni tüntetesre szólítottak fel a turulisták. A kiállítás azzal a céllal jött létre, hogy megerősitse: a szellem kincsét soha többé nem szabad tönkretenni - mondta.

Móricz Zsigmond és Rózsahegyi Kálmán a "Kerek Ferkó" bemutatóján, 1930

Olyan személyiségekkel találkozhat a néző a kiállításon, mint Nagy Endre, aki meghonosította az aktuális politikai konferansziét, vagy olyan színészekkel, mint Újházi Ede, Bartos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Márton, a Nemzeti Színház vezető művészei, vagy Hevesi Sándor és Beregi Oszkár kiváló rendezők, Lábass Juci primadonna, Varsányi Irén szinésznő. Megtalálhatók a tárlaton Vogel Erik jelmeztervei, és először láthatók azok a rajzai, amelyeket a munkaszolgálatban készitett.

Az 1939-es zsidótörvények nyomán ezekből a színházi emberekből kényszerből lett zsidó "vallású". Ugyanabban az időben fölállították a színész kamarát, amelyben 20 százalékra korlátozták a zsidó származású művészek arányát - és csak kamarai tagok kaphattak színházi szerződést. Ebben a korszakban a Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület égisze alatt működhettek a zsidó származású színészek, rendezők a Wesselényi utcai Goldmark teremben. Beregi Oszkár főrendező többek között Ráday Imrével, Gózon Gyulával, Pártos Erzsivel, Gáti Józseffel és Keleti Árpáddal dolgozott együtt a gettószinházban.

A kiállítás megemlékezik azokról az emberekről, akik - mint például Karády Katalin - a vészkorszak idején segítették üldözött művésztársaikat, de bemutatják azokat is, akik a színészkamarába tömörülve kiszolgálták a nyilas rezsimet, mint például Kiss Ferenc, a kamara elnöke.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)