Oroszlánok raboskodtak a középkori menazsériában
2006. február 1. 13:00
Nagy pompával érkeztek, de a szeméttárolóban végezték azok a vadállatok, amelyeket a brit királyok udvarába többnyire ajándékként szállítottak.
Az állatok királyát csak a monarchia szimbólumaként tisztelték
A brit korona szimbólumaként is ismert oroszlánt megszállottan kedvelték a középkori angol uralkodók. I. Henrik Oxford melletti palotájánál rendezett be egy állatseregletet, amelyben az oroszlán mellett ajándék gyanánt megszerzett leopárdok, hiúzok, tevék és egy sündisznó is helyet kapott. II. Henrik három oroszlánt választott királyi címerébe, akik jobb mellső mancsaikkal integetnek, s a későbbiekben a három oroszlán az angol korona szimbóluma lett. Nem meglepő, hogy a biztosra menő látogatók az angol királyhoz intézett szívességkérésük bevezetőjeként előbb oroszlánokat vezettek be a királyi udvarba. Oroszlánok a Towerban?
Bár az utolsó jégkorszak idején kihaltak a brit szigetekről, az oroszlánok a korai középkortól ismét visszatértek az angol királyok kegyeit kereső bőkezű látogatók jóvoltából. A nagy pompával ajándékba érkező királyi oroszlánok kezdetben az uralkodó vidéki birtokain éltek. A 13. század fordulóján, János király állatsereglete egy részét a londoni Towerbe költöztette. 1235-ben III. Henrik három oroszlánt kapott ajándékba a német-római császártól. Ezek is mind a Towerbe kerültek, noha a kőerődítmény nem volt igazán ideális a nagytestű szabad mozgáshoz szokott vadállatoknak. Az elkövetkező 600 évben a királyi menazséria állandósult, s csak 1835-ben számolták fel, amikor a maradék állatsereget áthurcolták a londoni Állatkertbe.
1937-ben két oroszlán koponyája került elő a régi várárokból. A régészeti feltárás után azonban nem vizsgálták meg, hogyan került oda a két szegény pára, s egyáltalán melyik király uralkodásának idejében pusztult el. Mi több, tisztázatlan maradt, hogy - tekintve a királyi oroszlánoknak kijáró udvari pompát - hogyan végezhették a pöcegödörben? A koponyákat ugyanis dobozba helyezve végül a Természettudományi Múzeum raktárába szállították megőrzés céljából.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
