Folytatódik a Mozart-koponya rejtélye
2006. január 11. 11:00
Vasárnap Ausztriában bemutattak egy dokumentumfilmet, amelyben tudósok beszámoltak Mozart feltételezett koponyáján végrehajtott vizsgálataik eredményéről. Eszerint csak további kutatások tisztázhatják, hogy a Mozart Alapítvány által 1902 óta őrzött koponya valóban Mozarté-e. Annyi bizonyos, sokakban ellenérzést kelt a zeneszerző halálának 250. évfordulójára időzített exhumálás.
Mozart képeivel árasztották el Prágát Az európai Mozart-kultusz kialakulása Eddig ismeretlen Mozart-portrét találtak |
"Egyértelműen megállapítható, hogy a három személy nem állt rokonságban egymással" - jelentette ki az ORF-nek Walther Parson, az innsbrucki törvényszéki orvostani intézet munkatársa. Ezt az eredményt erősítette meg az ellenőrző vizsgálatot végző amerikai katonai laboratórium is.
Korábban bejelentették, hogy a vasárnap este sugárzott műsorban szenzációs eredményt mutatnak be, s ez reményt keltett, hogy - a zeneszerző halálának 250. évfordulójához (január 27.) közeledve - pontot lehet tenni a koponya eredetéről folyó hosszú vita végére. A Mozart-családnak a salzburgi Sant Sebastian temetőben lévő sírjában folyó kutatások azonban azt az eredményt hozták, hogy az ott eltemetett személyek semmilyen rokoni kapcsolatban nem állnak egymással, illetve a koponyával, amelyet referencia hiányában nem is tudnak azonosítani.
A 2004-ben, illetve 2005-ben folyó exhumálásokat nemcsak a katolikus egyház, hanem Brigitte Hermann történész is elítélte: "Azért zavarták meg a halottak nyugalmát, hogy reklámot csapjanak a Mozart-évnek" - vélekedett a történész.
A koponyát a legenda szerint egy Joseph Rothmayer nevű sírásó "találta meg" 1801-ben a bécsi St. Marx negyed temetőjében, miután tíz évvel korábban ott volt, amikor a 35 éves korában elhunyt zseniális zeneszerzőt tömegsírba temették. Rothmayer állítása szerint megjegyezte, hová került a holttest, s a tömegsír kiürítésekor leválasztotta, s magához vette a koponyát.
Az utóbbi években több tudós is kutatta a koponya eredetét. Pierre-Francois Puech, a törvényszéki orvostudományok francia professzora a koponyát a Mozart-portrékkal hasonlította össze, a bécsi Természettudományi Múzeum két munkatársa, Johann Szilvássy és Herbert Kircher pedig a bűnügyi technikában alkalmazott eljárással újraalkotta az arcot, amely a csonton lehetett. Mindhárman arra az eredményre jutottak, hogy a koponya Mozarté. Ugyanígy vélekedett 1998-ban egy harmadik tudós, a bécsi Amadeus Tichy is.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap