Merénylet a pápa ellen

1981. május 13-án a római Szent Péter téren áthaladó pápára egy sötét bőrű férfi két lövést adott le. A többi lövésre nem kerülhetett sor, mert a tömeg lefogta, és nem engedte mozdulni sem a merénylőt. Ez után az olasz hatóságok nyomban őrizetbe vették Agcát, akit egy római bíróság három napig tartó tárgyalás végén életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt. A római tárgyaláson Agca ellentmondásokba keveredett. Elmondása szerint már jelen volt a pápa első, 1979 novemberében tett törökországi látogatásánál is, és - későbbi vallomása szerint - csak az egyházfőt körülvevő szigorú biztonsági őrizet akadályozta meg akkor, hogy rálőjön a pápára. Eleinte segítőkről, összeesküvésről beszélt, később viszont azt hangoztatta, hogy társak nélkül, egyedül tervezte meg és hajtotta végre a merényletet. A merényletben súlyosan megsebesült II. János Pál már napokkal a bűntény után, egy vasárnapi úrangyala imájában megbocsátott merénylőjének, majd 1983 decemberében fölkereste Agcát a római Rebibbia börtönben. Az egyházfő hosszas beszélgetést folytatott támadójával, akinek ismételten megbocsátott.

A 25 évvel ezelőtti merénylet hátterére a mai napig nem sikerült fényt deríteni. II. János Pál nyíltan soha nem beszélt arról, ki(ke)t sejt a támadás hátterében. "Emlékezet és azonosság" című könyvében azonban azt írta, hogy merénylője kezét mások mozgatták. "Ali Agca hivatásos gyilkos. A támadás nem az ő ötlete volt, valaki más tervezte azt és bízta meg vele őt" - írta a egyházfő, a XX. századi brutális ideológiák egyik utolsó vonaglásának minősítve az 1981 májusi merényletet. A háttérrel kapcsolatban már a 80-as évek elején felbukkantak híresztelések és találgatások a "bolgár kapcsolatról". Eszerint az akkori Szovjetunió és csatlós államainak titkosszolgálatai tervelték ki az akciót, hogy eltegyék láb alól Karol Wojtylát. Szálka volt ugyanis a szemükben a lengyel nemzetiségű pápa kommunistaellenes beállítottsága és a lengyelországi Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott leplezetlen szellemi támogatása. A "bolgár nyom" követése alapján fogták végül perbe Szergej Antonovot, a Balkan bolgár légitársaság római kirendeltségének egykori vezetőjét, akit azonban az olasz bíróság - bizonyíték hiányában - fölmentett.

Egy török bíróság a hét végén úgy határozott, hogy feltételesen szabadlábra helyezi a 48 éves férfit, aki összesen csaknem 25 évet töltött rács mögött. Agca ügyvédje szerint védence a börtönben tanúsított jó magaviseletével érdemelte ki, hogy feltételesen szabadlábra kerüljön.

A kereszténység jubileumi esztendejében, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott Agcának. A merénylőt ekkor átszállították a hazájába, ahol ismét bebörtönözték, miután egy török bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte egy baloldali újságíró, Abdi Ipekci 1979-ben történt meggyilkolása miatt. A török joggyakorlat értelmében az életfogytiglan 36 évi fogságot jelent. Ipekci meggyilkolásáért Agcát még 1979-ben elítélték, ám alig hat hónap után megszökött a börtönből. Az 1991-ben elrendelt törökországi amnesztia nyomán azonban Agca "hazai" ítéletének mértéke alig 25 évre zsugorodott. Ebből a 25 évből vonta le a múlt héten egy bíróság azt a csaknem húsz esztendőt, amelyet Agca Olaszországban "ült le". Erre a török Btk. egy új cikke ad lehetőséget, amelyet nemrég hagyott jóvá az ankarai kormány, eleget téve az Európai Unió kérésének. Utóbbi az emberi jogok törökországi helyzetének javítását célozta.

(Múlt-kor/MTI)

---

A 100 év - 100 kép filmsorozat többi epizódja megtekinthető az alábbi weboldalon: http://www.tv-history.tv