Több millió szavazat a modern világ hét csodájára
2006. július 7. 12:30
Az ókori világ hét csodájának mintájára még egy évig szavazhatunk a világ csodáinak újabb listájáról. A Hét Új Csoda Alapítvány hét nyertest fog bejelenteni 2007 hetedik hónap hetedikén.
Korábban
![]() |
![]() ![]() |
A világ 7 új csodája![]() Bő kétezer év elteltével az UNESCO 1999-ben szavazást kezdett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét új csodájának. Egyelőre a Kínai Nagyfal vezet toronymagasan, második a tibeti Potala Palota. Bronzérmes a római Kolosszeum. És amik még benne vannak a hétben: a mexikói Chichén Itzá, az indiai Taj Mahal, a Húsvét-szigetek, és a pisai Ferdetorony. |
![]() |
![]() ![]() |
Csalás a világ 7 új csodájáról zajló szavazáson![]() Az UNESCO internetes szavazást kezdett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét csodájának. Ám a szavazás lezárása előtt másfél évvel csalót kiáltanak! |
Még egy évig szavazhatunk
Az ókori világ hét csodája |
Szemirámisz függőkertje, Alexandriai világítótorony, Olimpiai Zeusz-szobor, Kheopsz fáraó piramisa, Rhodoszi Kolosszus, Epheszoszi Artemisz templom, Halikarnasszoszi Mauzóleum |
A zürichi Hét Új Csoda Alapítvány (New 7 Wonders Foundation) kampányt indított a világ csodáiról egy svájci filmproducer, múzeumi kurátor, felfedező, Bernard Weber kezdeményezésére. Az ötödik éve tartó szavazás utolsó évében a legtöbb jelölést kapott 21 építményre lehet szavazni az interneten.
A csodalistát nemzetközileg elismert szakértők segítségével 2006. január elsejére véglegesítették: a 77 legtöbb szavazatot kapott jelölés közül ők válogathatták ki a 21 finalistát, amelyre most még egy évig le lehet adni a szavazatokat.
A szakmai zsűri vezetője az UNESCO korábbi főnöke, Federico Mayor Zaragoza; a zsűriben helyet kapott a világhírű argentin-amerikai építész, Cesar Pelli; továbbá Harry Seidler bécsi-ausztrál építész; az építészet legrangosabb díját (a Pritzker Építészeti Díjat) elsőként elnyert nő, Zaha Hadid; a szintén Pritzker-díjas Tadao Ando, Yung Ho Chang, a kortárs kínai építészet nagykövete; és Aziz Tayob, Dél-Afrika első fekete építésze.
A Le Corbusier utolsó épületeként ismert zürichi Heidi-Weber-Museum által befogadott svájci alapítvány a globális kampányból származó bevételeket műemlékfelújításra kívánja felhasználni.
Az alapítványt vezető svájci filmproducer, Bernard Weber világkampánya keretében az Endemol tévétársaság filmsorozatot is készít a helyszínekről. Egy év múlva tehát világszerte sugárzott élő tévéadás alapján értesülhetünk a világ új hét csodájáról.
Ön szerint van olyan magyarországi építmény, ami világcsodának számít? Itt várjuk véleményét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Középkor
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
- A csata, ami megmentette Angliát: II. Henrik titkos győzelme
- Különös középkori gyógymódok: menyéthere és varázsigék
- Több száz csontvázat találtak Gloucesterben
- Elit harcos fegyverére bukkantak Lengyelországban
- Először behódolt, majd fellázadt az angol király ellen Robert Bruce
- Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják
- 10 építmény, amely a mai napig ámulatba ejti az embereket
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap