Megalakul a Világbank
2004. szeptember 13. 12:06
A Világbankot és Valutaalapot 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, más néven Világbankot (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD) és a Nemzetközi Valutaalapot (International Monetary Fund - IMF), az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteit 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A két szervezet - noha igen közeli kapcsolatban áll egymással - más-más feladattal jött létre. A Világbank fejlesztési célokra nyújt hiteleket, ösztönzi a pénzügyi források áramlását a fejlett országokból a fejlődő országokba. Világbanki tagságért csak a Nemzetközi Valutaalap tagjai folyamodhatnak. A részvénytársasági formában működő IMF a fizetési mérlegek hiányának áthidalására nyújt hiteleket. Magyarország mindkét szervezetnek 1982 óta tagja. Mindkét szervezet élén kormányzótanács áll, amelybe minden tagállam egy képviselőt küldhet. A kormányzótanács a legfőbb döntéshozó szerv, döntéseihez négyötödös szavazati többség kell. A szavazatokat a befizetett kvóta szerint súlyozzák. E rendszer folytán a tíz vezető ipari hatalom a határozatok meghozatalánál a voksok több mint 50 százalékával, tehát lényegében vétójoggal rendelkezik. A napi ügyek vezetését az IMF esetében a 24 tagú Végrehajtó Tanács, a Világbank esetében a szintén 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság látja el. Saját képviselője csak a legnagyobb tőkét befizető öt (Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia) tagállamnak van. A fennmaradó helyeken a többi tagállam osztozik, amelyek csoportokban szövetkezve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Minden csoport egy-egy tagot választ a testületbe (Magyarország Belgiummal, Ausztriával, Luxemburggal, Csehországgal, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal, Szlovákiával, Szlovéniával és Törökországgal van egy csoportban). Egy ilyen tagnak annyi szavazata van, amennyi az általa képviselt országoknak együttesen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A magyar honvédek félreértésből győzték le az osztrákokat Szolnoknál 15:06
- Amerikai elnökök nyilvános magánélete 10:35
- Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái 09:50
- Munkahelyeken is buzdítottak a rendszeres testedzésre tegnap
- A 20. század viharai sem tudták elpusztítani a Magyar Cserkészszövetséget tegnap
- Ha már nem lehetett király, tengerészeivel felfedeztette a fél világot tegnap
- A halál balvanói alagútja 2024.12.27.
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony 2024.12.27.